|
|
|
Depresszió
Vissza a témákhoz
Új Hozzászólás
| Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 Következő | | Levendula | válasz 2010-02-27 15:29:49 | Szia Mazsi!
Ne add fel. 15 éve mi is hasonló helyzetben voltunk.
Apránként, de ki lehet lábalni belőle.
Első célod az legyen, hogy keress olyan munkát, ahol rendesen be is jelentenek.
Vagy menj el egy munkaügyi központos átképzésre, ahol adnak némi járadékot is és időt nyersz.
A hitelezők szemében már az is pozotívum, ha mindhárman rendszeres jövedelmet produkáltok. | | Előzmény: mazsi25 (2010-02-24 15:39:08) | Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése |
| | iksz | válasz 2010-02-26 10:59:12 | mazsi25!
Túl nagy fába vágnád a fejszédet, ha a család anyagi megmentését akarnád felvállalni, miközben még a magad eltartását is nehéz megoldani. Az előbbit hagyd meg anyukád gondjának, és neked akkor több energiád lesz a munkakeresésre, munkavállalásra. Egy kisebb, megvalósítható célkitűzésnek (a saját magad ellátása) nagyobb kedvvel áll neki az ember, ráadásul ez a "kicsi" sokat lendítenea "nagy" gondotok megoldásán. Milyen munkát tudsz elképzelni magadnak? Mi a végzettséged? |
| | Hirdetés | | |
|
| | mazsi25 | válasz 2010-02-25 07:03:32 | Szia Vickie!
Minden erőmmel a munkakeresésen vagyok, személyesen is megyek be cégekhez, interneten, újságban, minden nap megyek a munkaügyi központba, de nincs semmi. 2 hónap alatt több, mint 100 helyre elküldtem a jelentkezéseket, de semmi... Nem tudom, mit tegyek... | | Előzmény: Vickie (2010-02-24 18:42:19) | Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése |
| | mazsi25 | válasz 2010-02-24 15:39:08 | Sziasztok!
Új vagyok itt, és nem szoktam így kiírni magamból dolgokat, hanem magamban tartom, de már nem birom tovább. Valahogy úgy érzem, hogy most jobb inkább leírni, és néhány tanácsot kérnem, ha lehetséges. Ez egy elég bonyolult dolog, de azért vagyunk itt, hogy lelkiekben valami segítséget kapjunk.
Az egész 14 éve kezdődött, amikor sajnos az én drága apukám, akit imádtam, egyik napról a másikra meghalt. Nem voltunk gazdagok már előtte sem, így a halála után is nagyon nehezen éltünk, és jelzálogot vettünk fel a házra. Mivel testvérem munkanélküli volt, én tanultam, anyu pedig minimálbérért dolgozott, egyre több és több jelzálogot vettönk fel a házra, 8 milliót. Két éve eladtuk a házat, vettünk egy másikat. A jelzálogot erre a másik lakásra tetettük rá szintén 8 millió ft értékben. A ház kb. 9,5 milliót ér. A válság miatt sajnos a jelzálog összege jelenleg 11 millió ft-ra nőtt. Anyu és testvérem 60 ezer forintos minimálbérért dolgoznak, én pedig munkanélküli vagyok, pályakezdő, és egy fillért sem kapok a munkanélküli központtól, sem az önkormányzattól. A jelzálog havi 80 ezer forint, és ott van még a rezsi, meg enni is kellene. Van egy csomó kifizetetlen számlánk és a jelzáloggal is el vagyunk maradva, ezek már több százezer forint. Naponta kapjuk a fenyegető hívásokat, hogy kitesznek minket az utcára, meg elveszik a házat, bíróságra viszik stb. Már hónapok óta ez van, Minden nap attól rettegek, hogy mikor jönnek, viszik el a tv-t, ágyat, bútort. Anyu is teljesen ki van készülve, cukorbeteg, nagyon nincs jól. Ő 14 éve egyedül volt, most van egy párkapcsolata, de az úr nem segít, mert azt mondja nem tud. Így nem lehet élni! Nagyon elegem van már mindenből, és nem tudom, ha este lefekszem, mire kelek fel reggel. Nincs is kedvem már az élethez, úgy érzem feladom, kimegyek a vasútállomásra és ha jön a vonat kifekszem elé. Nincs már miért élnem, nem birom már tovább. Legalább lenne munkám, és akkor egy kicsit tudnék másra koncentrálni, de hogy itthon vagyok, egész nap feszültségben, csak ülök a széken, és rettegek. Mit tegyek??? Adjam fel??? | Erre a hozzászólásra 3 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése |
| | gyémántkönny | válasz 2010-01-25 17:07:09 | | Tudod, pont ugyan így érzek én is. Csak az én problémám legfőképpen a pénzügyi gondokra, míg a tied az emberi kapcsolatokra összpontosul. Ne a múltan gondolkozz, nem a múltban élsz már. Ne feledd, amikor már a sötétségben és a ködben nem látsz magad mellett senkit, pont akkor fogja megfogni valaki a kezed. Tudom milyen nehéz a felnötté válás, én is azon megyek éppen keresztül. húsz x évesnek lenni nagyon nehéz, ezt szerintem mindenki tudja. Merits apró dolgokból erőt, mint a napsütés, a tavasz stb. Meglátod, az apróból lassan hatalmas lesz. Minden jot! | | Előzmény: Nosce_Te_Ipsum (2009-11-29 20:08:11) |
| | gyémántkönny | válasz 2010-01-25 16:44:39 | Üdv mindenkinek! Arra az elhatározásra döntöttem, hogy segítséget kérek. Egyelőre csak itt. Új vagyok. Ebben a gazdasági helyzetben a családom apró darabokra szakad. Keresztapám pénzügyi gondok miatt fordult anyához. Mivel anyu keri testvére, persze hogy segít neki. Mindig is összetartottak, ha baj volt. Papám egy éve halt meg. Ez kovácsolta őket össze a legjobban. Mindig ott voltak egymásnak. Keresztapu és keresztanyu már 5 éve el vannak válva. Van két gyerekük. Tegnap keresztanyu telefonált kerinek, hogy vigye a gyerektartást. De mivel kerinek nincs pénze, ezért azt kellett mondania, hogy nem tudja. Keresztanyu ebbe nem nyugodott bele, így az unokaöcsémmel telefonáltatott keresztapunak, (aki 9 éves) hogy nincs mit enniük, és hogy fáznak. Anya azért adott kerinek pénzt, hogy oda tudja adni keresztanyunak. Na, ekkor jött a képbe apu. Apunak az apukája, vagyis a papám 5 éve halt meg. Nagyon fukar természete volt papámnak, amit sajnos apu is örökölt. Apu nagyon haragszik a pénzre. Szidja és átkozza azt, aki kitalálta a pénzt. (apu és keresztapu egy helyen dolgozik.) Sajnos a főnökük nem tudta őket kifizetni, mert állítólag nem volt átutalás. Apu nagyon megharagudott, amiért anyu adott neki pénzt. Már csak azért is, mert nem először adott neki. Tudni kell, hogy anyunak és keresztapunak van még egy nővérük, aki a papa halála óta nem jött, csak akkor, ha nem volt pénz, vagy hogyha éhesek voltak. Őrá kimondottan haragudott apu. Anyu, aki a fél karját oda adta volna, csak hogy segítsen, az sosem volt elég. A mama mindig segített anyunak, apu meg elhordta az idősebb testvért mindennek. Mama zokogva ment haza, és az óta nem jön hozzánk. Összevesztek. Anya elzavarta apát. Apu a jövő héten költözik. Az apai mamám pesten van kórházban, nagyon beteg. Mielőtt kórházba került, felvett a tudtunk nélkül 400.000 ft kölcsönt. Nem fizeti. Véletlen derült ki. Anya kiborult.
Főiskolára készülök, nem vesznek fel, mert nincs elég pontom. Építésznek tanulok. OKJ-s bizonyítványt nem szerezhetek már, mert van már egy. Mindezek tetejében az agyalapi mirigyemben van egy daganat. Orvosokról orvasokra járok. Aki mindezeket megértette, kérem, öntsön belém lelket és mondja, hogy nem vagyok egyedül.
Bocs, hogyha zavaros, amiket leírok, de túl feldúlt vagyok, és egy egész nap is kevés lenne hogy leírjam a problémáimat.
|
| | barcis | válasz 2010-01-19 17:06:34 | Nosce Te Ipsum!
Biztos nagyon rossz lehet, hogy apádra nem lehetsz büszke. De egy dolgot ne felejts el! Az apád mivolta nem minősít téged!!!!Aki az ellenkezőjét gondolja az h.....e.
Az hogy fiatalon elköltöztél.....hát azé 18 a korhatár, mert még az ember agya ki sincs fejlődve.Mit értettél te akkor a világból??? Ez nem a te felelősséged.
A depressziód és a munkanélküliség a tehetetlenség ördögi kör.
Sajnos a felnőtté válás sokszor (nekem is az volt) fájdalmas dolog. Ami a legrosszabb az, hogy rádöbbensz egyedül vagy és lépned kéne.........de körülötted senki sincs egyedül.....te miért? És jön a nagy filozófia. Én csak azt tudom javasolni, hogy támaszkodj egy pszichológusra ők szívesen segítenek!!!!!!!! És ezt ne felejtsd el! és az ő segítségével tedd meg az első majd második, harmadik lépést és egyszer majd visszatekintesz és elhessegeted a gondolatod és nevetsz egyet válrántva. | | Előzmény: Nosce_Te_Ipsum (2009-11-29 20:08:11) |
| | barcis | válasz 2010-01-19 16:54:53 | Kedves Cry! Olvastam az interneten a betegségedről. Azt írták, hogy kényszer gondolatok a tünetek. Hát arról annyit, hogy én csak vasárnap vasalok, mertha előveszem a vasalót képesek vagyok bárhonnan hazamenni, hogy kihúztam-e. De miután mindig csak vasárnap vasalok már ezt a gondolatot kikerültem. Ilyen a főzés is. Elmenetel előtt nem kapcsolok be gázt........vagy felszereltettem pót zárat, mert attól rettegtem, hogy na most törnek be.Szerintem ezzel simán együtt lehet élni, csak meg kell változtatni tudatosan az életmódodat.
Vannak sokkal komolyabb gyógyíthatatlan betegségek.
Építs új világot!!!!!!! Ha szükséges a gyógyszer mankó lehet, de megoldás nem. Én szorítok neked, hogy talpra állj! | | Előzmény: pillanat (2009-12-08 19:08:34) |
| | cry | válasz 2009-12-08 17:47:52 | Kedves pillanat!
Kérdezted egyszer hogy milyen személyiségzavarom van:)..a válasz obcesszív kompulzív személyiségzavar és amikor rájöttem hogy ilyen bajom van, nagyon rossz volt, úgyis mondhatnám, hogy egy világ omlott össze bennem, azt eddig is sejtettem, hogy van vmi bajom, de nem tudtam hogy mi, csak azt hogy folyamatosan szenvedek és utálok élni. | Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése |
| | Hirdetés | | |
|
| | iksz | válasz 2009-11-29 21:10:02 | Szia Nosce Te Ipsum!
Bizony sokminden olyan hatás ért téged, ami indokolja, hogy most ne érezd olyan jól magad; mégis nekem írásodban a legfeltűnőbb az volt, milyen tisztán, józanul látod saját helyzetedet. Az persze nagyon jó lenne, ha anyukád is látná, értené a nehézségeidet, de azt sejtem, őt is lefoglalják a saját problémái. Ha tudsz szakemberhez (pl. pszichológushoz) fordulni, az sokat segítene. Addig is a természetes segítségeket próbáld ki: rendszeres mozgás, lehetőleg olyan, amiben örömödet leled; megtervezett napirend, ami változatos tevékenységeket tartalmaz (benne emberi kapcsolatok pl). | | Előzmény: Nosce_Te_Ipsum (2009-11-29 20:08:11) |
| | Nosce_Te_Ipsum | válasz 2009-11-29 20:08:11 | Helló,
Ahogy sokan előttem, én is azzal kell kezdjem,hogy még új vagyok itt,és ez az első hozzászólásom.
Nem szoktam kitárúlkozni főleg nem idegeneknek,de senkivel nem tudom ezt megbeszélni.A saját családtagjaimmal sem,senkivel.Nem várok csodát,csupán egy őszinte választ.
Tennem kell valamit törvényszerűen.
Sokszor azt kívánom bárcsak testi bajom lenne,nem lelki,ez annyival bonyolultabb.
Hol is kezdhetném...tudni kell rólam,hogy 20-as éveimet járom,tehát még előttem az élet,ennek ellenére ezt sokszor másképp látom.Mégpedig minden lelki-problémával eltöltött fiatal nap,hónap...év!!! elvesztegetett idő,és csak fokozza a "kínt" amit érzek.Pedig ebben a korban kell élni igazán.
Lehetséges hogy most számtalan felesleges informácót fogok leírni,amit nem kellene,ezért előre is elnézést:
Kevesebb mint 10 éve,tinédzser éveimben költöztem át édesanyámhoz az ország másik felébe.A költözés előtt,a nagyszüleim neveltek,gyakorlatilag 9 évig,és apám.
Otthagytam mindenkit,iskolát,barátaimat,és mindent amitől én az voltam ami.
Mint utólag kiderült eddigi életem egyik legnagyobb hibáját követtem el.Nem tudom kit hibáztassak magamat aki gyerek fejjel bele se tudott gondolni ennek a következményébe vagy anyámat aki igazából csak nekem akart jót.A költözés egyik legfontosabb oka az apám.Röviden alkoholista,és gyilkos,lecsukták.Azóta nem láttam.
A részletekbe nem megyek bele,mert úgy is a vége lényeges.Apa nélkül maradtam.Aki ennek ellenére szeretett engem ahogy én is őt.
Azért kezdtem innen a történetem,mert úgy érzem itt kezdődtek a problémák.De! De miért lenne ez ilyen mértékben romboló hatással?A szüleim jóval ezelőtt elváltak,nem kellemes egy gyerek számára az ilyen dolog ezt elismerem (szomorú módon viszont,manapság már mindennapos)
sem az ha Tv-ből kell megtudnia az apjáról,hogy kioltotta egy másik ember életét.Sose fogom elfelejteni azt a képsort...
Akárhányszor a tükörbe nézek őt látom.
Nem csupán azért mert nagyon hasonlítok rá,hanem mert nem kell zseninek lenni ahhoz,hogy rájöjjek,hogy tetteinek lelki vonzata volt,és félek...
Én nem vagyok olyan mint ő.Tanultam belőle,a hibáiból.Másrészről hogyan is állíthatok ilyesmit,mikor igazából nem is ismertem,ezek szerint.
De hagyjuk az apámat,nem róla akarok beszélni,és nem is ő az oka az én problémáimnak.Könnyű is volna ujjal mutogatni rá.
Ezt a dolgot,és a következményeit olyan fiatalon igazából fel se fogtam.Ma már tisztábban látok...van ennél rosszabb dolog is,ha az ember képtelen bármire,például túllépni a problémákon,és megtalálni azokat az értékeket amik boldoggá tehetik.
Belőlem minden tűz az élet iránt kezd kialudni.Na azért még nem aludt ki "Mert hülye azért nem vagyok" csak hogy a Media Markt reklám szlogenjét ídézzem.
De ha az embernek nincsenek barátai,se barátnője,munkája,plusz a családtagjaival se tudja megbeszélni a gondjait,az egy kicsit megviseli a lelket.A teljes fásultságot kiábrándultságot,céltalanságot,csokorba foglalva a depresszót,megfűszerezve egy kis szociál fóbiával,véleményem szerint az előbb felsorolt dolgok hiánya okozza.
Az egészben a nevetséges az,hogy,ahogy kb 10 évvel ezelőtt...most is,az jár a fejemben,hogy elmegyek,jó messzire.Csak,hogy most már nem "gyerek fejjel" (habár sokszor még mindig annak érzem magam).
El mennék a városból amit meggyűlöltem, el mennék messze mindenkitől aki így ismer amilyen most vagyok,el az országból ahol képtelen vagyok egy munkát találni.amiből még meg is tudnák élni.
De nem, nem megyek sehova,mert képtelen vagyok rá a félelmeim miatt.Nem a várost,nem az embereket és nem az országot gyűlölöm csak saját magamat,de ezt tudom jól.
Ha másképp viszonyulnék az emberekhez akkor lennének barátaim,barátnőm.
Ha nem hagytam volna ott az egyetemet,vagy legalább a szakiskolát fejeztem volna be akkor lenne munkám.(na mondjuk ez nem olyan biztos)
De ez mind,csupán a múlt,a múltban élek és lassan felemészt,beleőrülök ebbe a sok nyavajgásba,és az önsajnálatba,ami megint csak az önutálat felé hajt,Ördögi kör,milyen igaz!
Hadd beszéljek picit a depressziómról.Legfőképpen a céltalanság bolondít meg.Nem tudom mit akarok az élettől,nem tudom mit szeretnék csinálni,se munka,se hobbik,se sport,se semmi.Van helyettük a már említett fásultság,tétlenség,önmarcangolás ezerrel stb.Persze ezekre nem kérhetek választ hiszen ezt csak én tudhatom,éppen ez a gond.
De megelégednék perpill azzal is,ha megszűnne ez a nyomorult szociál-fóbia.Ha annak nevezik azt,hogy konkrétan félek mindenkitől.Nem tudok beszélni,idegesség,nyelvbotlások minden mondatba,
gyomorgörcsök (Amiből már testi probléma is kialakult!! Időnként erős gyomorégés!),
gombóc a torokban,félelem kerülget mikor másokkal kapcsolatba kell lépjek.Ezért aztán nem is járok el sehova,de nem is lenne kivel az a néhány ember akivel időnként kikapcsolódok,nem számítanak.Írtózatosan megalázó,nem ilyen voltam.
Tipikus szimptómák,ha jól sejtem.
Így aztán nincs sok esélyem a kapcsolat felvételekre sem.Tehetlenség érzése!
Pedig külsőmmel semmi gond, jó is lenne erre fogni,de nem lehet.Ennyi nagyképűséget nézzetek el nekem,ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni. ;D
Ennyit tudtam hirtelen írni,visszaolvasva,a mennyiségét nézve kiadhatnám kisregényként.
Bocsánat,hogy túl hosszúra sikeredett,de ezek olyan dolgok amiket természetesen nem lehet egy mondatba összefoglalni.
Üdv,mindenkinek! | Erre a hozzászólásra 3 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése |
| | leopard20 | válasz 2009-10-27 15:47:22 | | Helló. Én új vagyok itt. itt az ősz és nagyon ki vagyok..amikor eljön a du. 5 óra és kezd sötétedni a lelkem is beborul:( és mindig sírhatnám van...most nem tudom mi lehet a baj..h most ez miért van..:S ..eleve van most egy nagyobb gondom..szerelmi ügy és csak arra tudok koncentrálni...szóval nemtudom..mit tegyek??? így is nemsoká nyelvvizsga és csoda ha le tudok ülni tanulgatni. |
| | Dalma | válasz 2009-10-18 00:47:05 | | mit kezdjek a depresszióval? dolgoznom kell, aludnom kell, ennem kell, suliba kell járnom, de egyik se megy igazán. sőt... | Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése |
| | cry | válasz 2009-10-05 12:33:21 | | :( | | Előzmény: Ugly (2009-10-04 14:57:16) |
| | unalom | válasz 2009-10-05 07:21:18 | | Itt az ősz:(Most lesz még csak igazán mély a depi:(:( |
| | Ugly | válasz 2009-10-04 14:57:16 | cry,
Csatlakozom. | | Előzmény: cry (2009-10-03 14:58:06) | Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése |
| | cry | válasz 2009-10-03 14:59:58 | | még ahhoz is gyenge vagyok hogy írjak vmi hosszabbat:((... |
| | cry | válasz 2009-10-03 14:58:06 | | :((((((((((...nincs erőm semmihez, mindenki elhagy.... | Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése |
| | cry | válasz 2009-08-31 09:04:13 | épp ez jutott eszembe, a kötél....szét vagyok csúszva
de ha leülök a gép elé, az megnyugtat, ez már lehet függőség?
kedves Pillanat és Plat666 köszi a válaszokat:) |
| | unalom | válasz 2009-08-31 04:01:13 | | Magas fa rövid kötél:S |
| | Tamira | válasz 2009-08-30 19:04:05 | kedves ?!? .. :-) ezt most nem rád reagáltam, hanem ksancra.
Nem bántottál meg, szerintem ő viccelődött ezzel is és én nem találtam annak. Még akkor sem, ha ő egy vicces részegnek tartja magát, ha iszik. Én egyik részeg embert sem találom viccesnek.
A valóság nem az, film igen..azon lehet nevetni, de az film. Szerencsés vagy , ha apukádnak ilyen a személyisége, így nem élted meg olyan negatívan. Az enyém, ha ivott durva volt, kötözködött, mindig kiabált , félemben tartott bennünket. Én takaritottam fel utánna a hm...... a pénzünket pedig játékgébekbe szórta. | Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése |
| | ?!? | válasz 2009-08-30 16:55:36 | Ne haragudj, ha a "vicces részeg"-el megbántottalak. Nem állt szándékomban. Arra értettem, hogy vannak, akik olyankor sokkal jobban elviselhetők a társaságban, mikor isznak, sokat viccelődnek, stb. Mint a Jóbarátokból a Boldog Bob, aki alkoholista, és leszokik, és miután leszokik, teljesen unalmassá válik.
Tudom, hogy ez csak egy sorozat...
Én egyébként azért próbáltam ki, mert az adott társasággal akartam tartani. És most visszagondolva már nem kellett volna. De aki a társadalomtól elzártan nő fel, és csak a rossz példát látja gyerekkorában mindkét esetre gondolva, apám ivott, de sokkal türelmesebb és nyugodtabb természetű, mint anyám, aki nem ivott, nem dohányzott egész életében, csak hisztizett, meg ordibált minden kis apróságon, én inkább apámat követtem.
Mondjuk ennek több oka is van, nem ilyen egyszerű és tudom, hogy egyik példa sem jó.
Arra vágyom igazán, hogy lássak már egy jó példát legalább. | | Előzmény: Tamira (2009-08-30 16:20:51) |
| | Tamira | válasz 2009-08-30 16:20:51 | Én egyszerűen nem értem, hogy miért kell?
Nem is értem, hogy miről beszélsz ksanc? Mit jelent az, hogy az ital kihoz belőled egy másik ént?? És ezt komolyan is gondolod? Nem találom viccesnek, sem bátornak amit csinálsz. ..és szerintem nem kellene olyan hülyeségeken agyalni, amik látszólag nagyon bölcsnek és okosnak hagzanak.. de ez csak a felszín , mert igazából nem azok. Van amire nincs válasz és van , amin felesleges gondolkozni. Ez a részeg ember csapdája, hogy eltompul .
Én próbaként csináltam meg tudatosan , kipróbáltam, hogy miylen részegnek lenni. Olyan sokan megcsinálják , én is kipróbáltam hát. ( 3 szor!!, mert egy próba, nem próba)Hát nem láttam semmit másképp, nem lettem felszabadultabb vidámabb. Vagy az a felszabadultság és a vidámság, hogy szédülök ..és ez vicces, hogy nehezebben tartom meg magam egyenessen?? Ez valami kihívás? Ez volt az egyetlen apró szórakoztató momentum az egészben. De több volt a szar.. a hányinger, émelygés, nehéznek éreztem magam, fáradtnak. Az egész közérzetem szar lett tőle.
És az eszem nem szünt meg gondolkozni, a személyiségem nem lett felszabudaltabb, nem szüntem meg létezni Lehet, hogy nem ittam eleget, ..de nem akartam a hányásomban ébredni.
Az , hogy van egy barátnőd, aki így is rád néz..hmm ez nagy dolog, meg kellene becsülnöd. Talán a külsődben is van még valami, akkor még nem ittad magad rongyosra.
Én apám is ivott, talán azért is van ez, hogy ez a téma is érzékenyen érint. ..és nem találok bent viccet... | Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése |
| | ?!? | válasz 2009-08-30 15:30:26 | "De most már nem is ezen gondolkodom. Hanem azon, hogy lejöttem ide 2 nappal ezelőtt, de csak most gondolok arra, hogy miért is akartam lejönni. Most is be vagyok baszva, de most már muszáj pl. hazamenni, és ez úgy látszik, magával vonja az értelmes gondolkodást is. És azt látom, hogy jól elkúrtam megint 3 napot az életemból."
Ezt írtad, és én ebből jöttem rá, hogy én nem akarom ezt az egy szabadnapomat haszontalanul tölteni, mert én is csak itt ülök a gép előtt. Pedig lenne sok más dolgom is.
Tulajdonképpen nem is a te ötleted volt, hanem az enyém, az írásod csak inspirált.
Na mind1 is... | | Előzmény: ksanc (2009-08-30 14:52:47) |
| | ?!? | válasz 2009-08-30 14:37:51 | Az nem baj, hogy szórakoztatod magad a beírásokkal. És mennyire igazad van, én is csak húzom az időt, miközben csinálhatnék más hasznos dolgokat is.
Köszi az ötletet, megyek is a dolgomra.
Te meg érezd jól magad, ha már ilyenkor részeg vagy!
http://www.youtube.com/watch?v=LIXFxulbGjI
De ne vedd bíztatásnak, csak ha már így alakult... | | Előzmény: ksanc (2009-08-30 14:16:37) |
| | Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 Következő |
Új Hozzászólás
|
| |
