HÍREK * REGISZTRÁCIÓ * BELÉPÉS * CHAT * FÓRUM * CIKKEK * TESZTEK * SEGÍTSÉG * LINKEK

Párkapcsolati problémák

Vissza a témákhoz
Új Hozzászólás

Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 Következő
Erácska válasz 2010-01-04 20:52:43
Nagyon köszönöm hogy írtál,jól esik.Igazad van,lehet hogy az segítene ha egyedül lennék,csak attól meg azért is félek mert tudom hogy még sosem voltam egyedül,nem vagyok túl jó lelkiállapotban és megtenném amit nem szabad. Még jobban magamba fordulnék.Így is vannak rossz gondolataim.Mióta együtt élek a "volt" párommal elmaradtak a barátnőim erről én is tehetek sajnos.Az újjal azért félek bele kezdeni mert ő párkapcsolatot szeretne,de a szabadságát is félti. És nem tudom hogy tudnánk ezt összehangolni,mikor én meg olyan típus vagyok hogy munka után szeretek a párommal lenni én úgy tudok kikapcsolni.Sok törődést igényelek.Amit persze én is megadok.
Ami visszahúz az szerintem az hogy még valamilyen szinten szeretem akivel éltem,csak nagyon fáj hogy becsapott és nem tudok megbízni benne úgy ahogy régen.És nagyon befolyásolható vagyok ő ezt tudja és ha el is döntöm hogy elköltözök addig beszélgetünk míg megint gondolkodóba esek.Az elköltözésnek igazából nem csak anyagi okai vannak,próbáltam albérletet keresni,de sok azért nem volt jó mert van egy kutyám és sok helyen mondták nem vihetem oda.Én őt nem hagyom el.A házba amit vettünk,több pénzt már nem ölök,hagyom hogy elvigyék.Rokonaimhoz sem szívesen mennék kutyával.
Meg talán attól is félek most úgy gondolom nem tudom elfelejteni amit tett,de ha elköltözök hiányozna. Az imént ismét beszélgettünk vele ezekről a dolgokról és mondta bármit megtenne hogy jóvá tegye és elfeledtesse velem ezt az egészet és olyan jól el legyünk mint előtte. Mondtam neki hogy úgy érzem ez már nem menne nekem. A kétely bennem mindig ott lesz már.Nagyon megbánta amit tett és ez akkora lecke volt neki hogy többé nem hazudna semmiben.Azt azért nem hiszem hogy anyagi okai lettek volna ennek a kapcsolatnak,hogy érdekből. Azért azt nagyon éreztem hogy szeret. Még ha a végén hazudott is.
Lehet hogy egyedül kellene lennem és tényleg hagynám hogy kicsit leüljenek bennem a dolgok. Bár nem tudom hogy lenne még egy pasi akiben meg tudnék bízni.30 éves vagyok nem attól félek hogy nem lenne más.
De már vágyom rá hogy legyen igazi családom,gyerekem.De ha így egy helyben toporgok nehéz lesz ezt elérni.
Úgy összetörték most a lelkem hogy elveszítettem minden reményemet a boldogságra.
Egyébként eddig ez a 3 pasi volt az életemben.Csak komoly kapcsolatokba megyek bele.De azzal nagy gőzzel és a vége mindig ez a koppanás.
Előzmény: pillanat (2010-01-04 20:06:40)

Erácska válasz 2010-01-04 20:52:35
Nagyon köszönöm hogy írtál,jól esik.Igazad van,lehet hogy az segítene ha egyedül lennék,csak attól meg azért is félek mert tudom hogy még sosem voltam egyedül,nem vagyok túl jó lelkiállapotban és megtenném amit nem szabad. Még jobban magamba fordulnék.Így is vannak rossz gondolataim.Mióta együtt élek a "volt" párommal elmaradtak a barátnőim erről én is tehetek sajnos.Az újjal azért félek bele kezdeni mert ő párkapcsolatot szeretne,de a szabadságát is félti. És nem tudom hogy tudnánk ezt összehangolni,mikor én meg olyan típus vagyok hogy munka után szeretek a párommal lenni én úgy tudok kikapcsolni.Sok törődést igényelek.Amit persze én is megadok.
Ami visszahúz az szerintem az hogy még valamilyen szinten szeretem akivel éltem,csak nagyon fáj hogy becsapott és nem tudok megbízni benne úgy ahogy régen.És nagyon befolyásolható vagyok ő ezt tudja és ha el is döntöm hogy elköltözök addig beszélgetünk míg megint gondolkodóba esek.Az elköltözésnek igazából nem csak anyagi okai vannak,próbáltam albérletet keresni,de sok azért nem volt jó mert van egy kutyám és sok helyen mondták nem vihetem oda.Én őt nem hagyom el.A házba amit vettünk,több pénzt már nem ölök,hagyom hogy elvigyék.Rokonaimhoz sem szívesen mennék kutyával.
Meg talán attól is félek most úgy gondolom nem tudom elfelejteni amit tett,de ha elköltözök hiányozna. Az imént ismét beszélgettünk vele ezekről a dolgokról és mondta bármit megtenne hogy jóvá tegye és elfeledtesse velem ezt az egészet és olyan jól el legyünk mint előtte. Mondtam neki hogy úgy érzem ez már nem menne nekem. A kétely bennem mindig ott lesz már.Nagyon megbánta amit tett és ez akkora lecke volt neki hogy többé nem hazudna semmiben.Azt azért nem hiszem hogy anyagi okai lettek volna ennek a kapcsolatnak,hogy érdekből. Azért azt nagyon éreztem hogy szeret. Még ha a végén hazudott is.
Lehet hogy egyedül kellene lennem és tényleg hagynám hogy kicsit leüljenek bennem a dolgok. Bár nem tudom hogy lenne még egy pasi akiben meg tudnék bízni.30 éves vagyok nem attól félek hogy nem lenne más.
De már vágyom rá hogy legyen igazi családom,gyerekem.De ha így egy helyben toporgok nehéz lesz ezt elérni.
Úgy összetörték most a lelkem hogy elveszítettem minden reményemet a boldogságra.
Egyébként eddig ez a 3 pasi volt az életemben.Csak komoly kapcsolatokba megyek bele.De azzal nagy gőzzel és a vége mindig ez a koppanás.
Előzmény: pillanat (2010-01-04 20:06:40)

Hirdetés

Erácska válasz 2010-01-04 16:57:55
Sziasztok! Sokat keresgéltem hol mondhatnám el lelkem nagy gondjait,vagy talán csak ki kell írnom magamból ott ahol úgy érzem esetleg valaki meghallgat.Lehet hogy ez segít...
Nagyon szenvedek mert már fél éve nem tudok meghozni egy fontos döntést az életemről.Úgy érzem csak toporgok egy helyben és kapkodom a fejem merre induljak. Mire azt gondolom valamelyik irányba elindulok,visszahúz valami.
Csalódtam volt férjemben 12 év után,rájöttem hogy nem őszinte velem,közben mindent megtettem hogy működjön.Csalódtam.2 évig még próbáltam helyrehozni amit nem is én rontottam el.Feladtam és nagy vívódások után elváltam.Közben ismertem meg "mostani" páromat akivel 3 éve vagyok.Nagyon szerelmes voltam,úgy éreztem megtaláltam az igazi lelki társam. Mindent meg tudtam beszélni vele,megérezte ha valami bánt,minden este munka után órákig beszélgettünk kivel mi történt,mit érzünk...Tökéletes kapcsolat,gondoltam.Neki van 2 fia ők is rajonganak értem.Párom velem volt a válás alatt,segített sokat lelkileg. Tudja mennyit szenvedtem,és tudja hogy azért váltam el mert átvertek,rájöttem és hazudtak nekem és nem tudtam tovább bízni.Éppen ezért nem tudom megérteni miért tette velem Ő is ezt.Közösen vettünk hitelre házat,a válásból származó pénzemet vakon beleöltem az egészbe,míg Ő semmit. Munkahelyet is én szereztem neki annál a cégnél ahol dolgozom,csak Ő másik telephelyre került. Kicsit tartottam ettől,mert elég sok nő dolgozik ott és eléggé gátlástalanok figyelmeztettem is erre,megbeszéltük nem lesz gond.Nem is féltékenykedtem,mert bíztam benne.Boldog voltam hogy talán végre nekem is lesz családom és megnyugodhatok,mindenben kitartunk egymás mellett.Tavaly előtt augusztusban éjjel dolgozott és nagyon rossz megérzésem volt reggel lefeküdt és úgy éreztem meg kell néznem a telóját mert megéreztem valami baj van. Nálunk a telefon nem tabu bármikor megnézhettük egymásét ezt megbeszéltük. Találtam is benne pár db smst társkeresőtől,lányoktól. A kimenőben pedig az Ő képét alá volt írva szívesen ismerkednék. Felkeltettem magyarázatot kértem.Elég furcsa történeteket adott elő lényeg az nem akar senki mást csak engem. Ezt Sok beszélgetés után sikerült félreraknom magamban és úgy döntöttem megér még egy esélyt mert nagyon szeretem.Sokat könyörgött és elérte célját folytattam.Mire épp kezdtem elfelejteni és úgy gondoltam helyre jöttünk egész jól sikerül megbízni benne,jött a következő rossz megérzés./Közben anyagi gondjaink is sokasodtak./De én fontosnak tartottam az esti beszélgetéseket,nemi életünk is csodás volt szerinte is.Aztán volt néhány gyanús sms.Egy pasi néven többször hívták és sok smst váltottak. 16 ezer forintos számlát csinált ebből 12 ezret vallott be nekem a többire a számlából jöttem rá.Velem nem sokat telefonált és eddig max 6000ft szokott lenni. Elkezdtem gyanakodni és sokat beszélgettem vele.Nem-e akar elmondani valamit. Flegma volt hogy csak képzelődök neki csak én kellek és sosem hazudna. Annyira éreztem hogy baj van és fájt hogy nem őszinte látta hogy szenvedek és nem mondta el.Közben azért derültek ki apró dolgok. Felhívtam azt a pasis számot amire gyanakodtam és női hang szólt bele.Én nem szóltam bele semmit. Ő itthon volt és rákérdeztem ki lehetett az azt mondta biztos a pasi felesége volt.Kértem ne hazudjon.Azt mondta én égetem a haverja előtt hogy hívogatom.Újra felhívtam Ő tudta ezt és mondtam a pasi nevét szeretnék vele beszélni.A nő zavartan azt mondta nem tudja adni.Olyan számról hívtam amit még a párom sem tudott,új SIM kártya volt.Rá 2 percre csörgött a párom telefonja a nő hívta ő meg mondta neki hogy teljesen megőrültem hívogatok mindenkit odamentem azt mondta menjek el onnan,mit hallgatózok. Teljesen ki voltam kelve magamból.Egyik este összevesztünk elrohantam otthonról,nagyon meg akartam halni.Hazahívott nehezen azt mondta őszintén elmondja mi ez.Elmondta hogy a nő régi ismerőse az ország másik felén lakik és pszichológus,neki szokta elmondani a problémáit.Sokat beszélgettünk erről meggyőzött hittem neki megbeszéltük hogy innentől őszinte lesz. 3 napig tartott aztán éjjel jött egy új sms /ugyan onnan /ami arra utalt hogy munkatársa az illető. Kérdőre vontam tagadott. Másnap megkérdeztem a munkatársamat aki előtte azon a telephelyen dolgozott nem tudja -e ki vett olyan autót ami az smsben szerepelt Elmondta hogy ki az,ismertem is a csajt ő is engem és azt is tudta ki a párom,buliztunk is együtt régen.Azt is elmondta ez a munkatársam hogy nem mert szólni nekem de a csaj meg a párom régóta együtt vannak szünetekben,együtt ebédelnek...Kiborultam ott mindenki előtt, majdnem elájultam,remegtem,zokogtam. Teljesen összetört.Felhívtam a párom és mondtam tudom ki miatt hazudik mondtam a nevét meg sem tudott szólalni,letettem és hívogatott de nem vettem fel. Délben felhívott a csaj,próbált meggyőzni hogy nincs semmi köztük.Tudott a kitalált pszichológusnőröl azt mondta hogy ő mondta a páromnak hogy nem jó ötlet ezt hazudni. Hosszú beszélgetés volt Azt mondta nem ültem le beszélgetni a párommal ezért lett ez. Pedig ez nagyon nem igaz. A párom azt mondja nem mondott ilyet a csajnak.Közben ennek az lett az eredménye hogy elveszítettem a babámat akkor mikor a csajjal beszéltem,nem tudtam róla hogy teherbe estem.Ez a páromat is nagyon megviselte.Közben 1 hónapig vívódtam költözzek ne költözzek.Azt mondja nem volt testi kapcsolat köztük és azért nem merte elmondani nekem mert félt hogy félreértem és féltékeny leszek.Nem akarta hogy vége legyen. Én úgy éreztem ezt már nem tudom megbocsájtani és megmondtam hogy vége.Elköltözni anyagi okok miatt nem tudtam,fizettem a törlesztést ez mellett albérletbe nem tudnék menni. Meghirdettük a házat hogy eladó.
Az egyik kollégám akiről tudtam hogy régóta tetszek neki,hallotta mi történt,megkérdezte találkoznák -e Vele.Régóta szimpatikus volt,tetszett is gondoltam miért ne. Találkoztunk elmeséltem neki mi történt.Ő ugyan ezt élte át tudta milyen helyzet az ilyen. Sokat beszélgettünk,találkoztunk lassacskán megszerettem. Volt párom mindenről tudott.De nem adta fel küzdeni akart értem. Innentől zűrös estéim voltak.Elbizonytalanodtam ezt megbeszéltem az újjal,az újról beszélgettem a régi pasimmal.Munkahelyen az új pasival+ estig randi aztán hazamentem éjjel a régi pasimmal beszélgettem.Mindegyik küzd értem és én még mindig nem tudom melyik irány a helyes.Arégi párom minden estét velem töltött mindig az új pasim eljár fociedzésre,meccsre és nem tudom ezt mennyire tudnám megszokni.Hogy néha esténként egyedül legyek.Azt mondja Ő sosem hazudna,megbízhatnák benne. Karácsony előtt megbeszéltük az újjal hogy ez így senkinek nem jó. Ad nekem időt hogy átgondoljam mit akarok. Ha Úgy érzem vele akkor úgy álljak elé hogy a cuccom ott van velem.2 hét leállás alatt mondtam a páromnak hogy vége az újjal talán megpróbálom vele. Örült és látom hogy mindent megtesz. De belül egyre jobban azt érzem valami összetört.És már nem lehet összerakni.Céltalannak látom az életem. Hiába teszek meg mindent mindig elromlik minden ami kezdetben jó. Félek dönteni,félek belevágni bármibe.Nem tudok elindulni semerre.És ettől nagyon szenvedek.A végén elveszítek mindenkit aki szeretni akart.Esténként sokszor arra gondolok bár csak ne ébrednék fel és megszűnne minden.
Ne haragudjatok ha fárasztó voltam,köszönöm hogy ha elolvassátok. Érdekelne a véleményetek.Hát ha ad egy kis lökést az elinduláshoz.
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Pogi válasz 2010-01-04 14:31:54
Szerintem ahelyett, hogy hülyeségeken gondolkodsz és siratsz valakit aki igazából nem is tetszett, és akivel szar volt minden inkább próbáld meg élvezni azt hogy egyedül vagy.
Sok pozitív oldala van szerintem ennek az időszaknak is az életedben.
Fiatal vagy, csinos vagy, sikeres a munkádban, akkor örülj ezeknek..
Amikor tudod látogasd meg a családod, ha úgy érzed szükeséged van rájuk. Biztosan fel tudnak tölteni szeretettel..
A pasi nélküli időszak meg szerintem az egyik legjobb időszak lehet. Amikor csak nézegeted a pasikat, hogy melyikkel tudnád elképzelni.. flörtölgetsz, élvezed, hogy "szingli" vagy és pasizhatsz..
Szerintem sétálj nagyokat, járj el mondjuk tornázni, vagy valamit sportolni, vegyél új ruhákat,foglalkozz magaddal. ez mind mind fel tud tölteni egy nőt .) legalábbis engem.
Aztán úgyis el fog jönni a Nagy Ő, akinek ki tudod önteni a szíved, az érzéseid.
És akivel nem csak azért leszel mert szar a magány, hanem mert ő az igazi.
sok sikert. és fel a fejjel. nincs baj.
Előzmény: maszat (2010-01-03 21:34:15)

maszat válasz 2010-01-03 21:34:15
Szia!

Először is köszönöm a választ, jól esik, jól esett látni, hogy valaki végigolvasta apró szösszenetem.
Igen jól látod, hogy néha tisztán látom a helyzetem, tudom mi lenne a helyes, mi az ami nem jó, kivel nem kéne foglalkoznom és mit kéne tennem. Hidd el sokszor pont az a baj, hogy túl sokat gondolkozom. Átlátom azt is, hogy mástól várom a boldogságom és képtelen vagyok én magam tenni érte. Helyette nyalogatom a sebeim amiket valóban egy olyan ember okozott akire nem kellett volna időt pazarolni és csak arra volt jó, hogy bántsa a "hiúságom".
De a lelkem mégis fáj. Kérdeztem magamtól ezt is, hogy vajon miért? Én magamnak azt a választ adtam, hogy mert nem is a fiút szerettem, hanem azt, hogy nem vagyok egyedül. És ezért képes voltam olyan kompromisszumokat megkötni, amiket addig nem tettem volna meg.
Kérdezted milyenek lehettek a régi kapcsolataim. Az említetteken felül volt még egy hosszabb kapcsolatom. 18 éves koromban ismerkedtem meg a nagy szerelemmel. 10 év korkülönbség volt köztünk, de az akkor nem okozott gondot. Nagyon szép és boldog időszak volt. 8 és fél évig tartott és olyan volt mint a filmeken. De egy 18 éves lány több mint 8 év alatt sokat változik, így a szakítás legfőbb oka a változás volt. Hogy már nem azok voltunk egymás szemében mint mikor megismerkedtünk. De erre a kapcsolatra mindig jó érzéssel gondolok és örülök hogy megtörtént velem mert gyönyörű emlékeim vannak róla. Ezután jött a már említett többi 3 kapcsolat. Amit kérdeztél, hogy többek voltak-e ennél, arra határozott igen a válaszom. Írod, hogy szerinted az a baj, hogy mindig volt akire támaszkodhattam. Ezzel nem feltétlen értek egyet. Az baj, hogy a családi fészekből kirepülve mindig volt mellettem valaki, soha nem éltem át igazán az "egyedüllét" érzését kivéve azt a pár hónapot amit előző írásomban említettem és ezért rosszul viselem a magányt, de támaszra igazán nincs szükségem. Tudod nem arra van szükségem, hogy valaki pátyolgasson inkább pont arra, hogy valakinek odaadhassam mindenem. Hogy legyen valaki mellettem aki mindennél fontosabb nekem. Tudod nekem a családom is messze van, a munkám több száz kilométerre választott tőlük, így még inkább keserves az egyedüllét. Sajnos nagyon hamar bele tudom élni magam egy kapcsolatba és onnantól kezdve bármit megtennék a másikért. A nap minden percébe képes vagyok az illetőre gondolni és arra, hogyan okozzak neki örömet, miként lepjem meg, mi lenne neki jó stb... És talán pont ezek miatt sérülök még jobban ha megbántanak.
Félek a következő kapcsolattól, úgy érzem minden egyes sérülésemmel egy-egy falat húzok magam köré. Hogy nem merek majd őszinte lenni az érzéseimet illetően mert majd félek, hogy megint bántanak.
Ezen felül holnap lesz az első munkanapom idén. És tudom, hogy ott lesz az illető. És nem tudom, hogyan s miképp viselkedjek. Hogy gyűlöljem? Vagy legyek vele jóba? De ha ismét jóba leszek vele nem kezdődik előröl az egész? De mindezek mellett beosztott....hogy kezeljem??? Nem akarok, nem tudok a szemébe nézni, nem akarom látni de ott lesz. Mondjuk a munkába eléggé határozott tudok lenni...de nagyon nehéz úgy helyt állni, hogy közben a gyomrod görcsben és folyamatosan kínoz egy hülye érzés.

Tyűű...megint sikerült egy rövidke beszámoló...de ha tudnád mennyit segít...írnád, hogy kevés. :)

Köszönöm
Előzmény: ksanc (2010-01-03 20:00:24)
Erre a hozzászólásra 2 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

maszat válasz 2010-01-03 19:25:00
Sziasztok!
34 éves nő vagyok, aki idén szilveszterkor illetve a napokban úgy érzi végleg elveszett. Próbálom magam kirángatni ebből az állapotból így elkezdtem olvasgatni a neten, hogy mit tegyen az ember ha lelkileg kikészült. Azt olvastam, hogy jót tehet, ha az ember kiírja magából a bánatát vagy kibeszéli. Én az írás mellett döntöttem. Elkezdtem szépen egy word doksiban leírni az érzéseim mire rájöttem milyen jó lenne, ha reakció is jönne rá. Így kerestem rá erre a fórumra és így lett az, hogy most olvashatjátok a történetem. Talán 2007-óta mondhatom azt, hogy kisiklott az életem. Akkor egy 5 és fél éves kapcsolatból léptem ki. Nagyon szerettem, de nagyon megbántott, elárult. Jött a sok-sok sírás, a reménytelenség, a kilátástalanság de a munkába öltem minden energiám és túléltem. Elköltöztem tőle, ráadásul a munkám során új városba is kerültem. Nem volt egyszerű mindent egyszerre újra kezdeni de sikerült. Feldobott a változás, lettek új barátok, sokat utaztunk, sokat szórakoztunk, nagyon nagyon vidám nyaram volt. Aztán összeismerkedtem egy fiúval. Persze mint tipikus nő egyből beleszerettem de hamar rájöttem, hogy ez nem a legszerencsésebb kapcsolat. Ennek ellenére félve a magánytól másfél évig húztam vele, mígnem 2009 januárjában véget vetettem a kapcsolatnak. Nem fájt semmi, üres lettem és bár a családom minden tagja értem aggódott, hogy miért nincs társam én nagyon jól voltam. 18 éves korom óta mindig volt mellettem valaki. Az egyik kapcsolat után jött a másik és igazából soha nem voltam egyedül. Így könyveltem el ezt az időszakot, hogy ez végre rólam szól. Magammal és a munkámmal foglalkoztam. Nem vágyódtam senki után, nem bánthatott senki, nem okozhatott fájdalmat senki. Stabil volt bár nem éppen az ideális egy ennyi idős nő életében. Aztán jött a feketeleves ami miatt most nagyon padlón vagyok. Májusban volt egy céges rendezvény, ahol a jó hangulat hevében összeszűrtem a levet egy beosztottammal. Tudom, tudom, tudom, házinyúlra ne! Elsőre elutasítottam a közeledését pedig jöttek az sms-ek, de aztán bedőltem és elmentem egy randira. A randi napjáig tudtam, hogy ez az ember nem az én emberem, és ha nem lett volna az a buli, én továbbra is ugyan úgy elmentem volna mellette mint eddig. Aztán a randi során volt egy pillanat ami megváltoztatott mindent. Megnyílt, beszélt, kivirult és én csak hallgattam és akkor megtörtént a szikra. Bár nagyon bizonytalan voltam és szerintem nem úgy viselkedtem mint bármelyik előző kapcsolatomban, élveztem, hogy van mellettem valaki, aki akkor láthatóan oda volt értem. Bizonytalan voltam, mert hát mégiscsak a beosztottam, bizonytalan voltam mert 5 évvel fiatalabb. A bizonytalanság kiváltotta azt, hogy nem szerelmesen viselkedtem, inkább csak jól éreztem magam vele. Aztán jöttek a problémák. Kiderült, hogy szinte csak azon az egy estén tudott igazán megnyílni előttem alapvetően egy hihetetlenül magának való igazi magányos ember. Ha azt akartam, hogy beszélgessünk akkor kérdeznem kellett folyamatosan, mert magától képtelen volt a kommunikációra. Nem bújt, nem bókolt, nem beszélt, nem lepett meg semmivel. Megjegyzem itt nem anyagias dolgokra gondolok, de néha azért jól esik egy szál virág. Nem több. Nem volt humorérzéke, nem poénkodott, alig tudott megnevettetni. Egyetlen egy kommunikációs csatorna létezett, ahol valamivel többet mondott mint szokott, az pedig az sms-volt. De ott is sokszor úgy kellett belőle kihúzni dolgokat. A munkahely miatt nem is vállaltuk fel a kapcsolatot, így gyakorlatilag olyan volt mint egy titkos szeretői kapcsolat. A hétvégéket eltekintve, amikor általában mentünk valahová kirándulni mindig az volt a program, hogy este mentem hozzá vagy ő hozzám, tv nézés, sex, alvás. Külsőségeiben sem az az ember, akire én gondolnék hogy tetszene. Bár szép magas és jó testalkatú volt, a tekintetébe nem szerettem bele. Sajnos kimondottan nem voltak szépek a fogai így már hozzászokott ahhoz, hogy eleve úgy beszélt, hogy ezt ne lássák, ha pedig nevetett akkor a kezét a szája elé tette. Alig vannak barátai, azokkal sem osztja meg gondolatait inkább csak bulizik velük. Az viszont eléggé életcéljává vált. Jövőbeni céljai nem igazán voltak, nem tervezett előre, nem gondolkozott még el soha a család gondolatán, csak élt a világban és már vasárnap a jövő hétvégére gondolt. És ahogy a mindennapokban is eléggé unalmas ember volt, úgy ez a magánéletében és a sexben is nagyon kijött. Nem mondom, hogy rossz lett volna vele a sex, inkább azt mondom, hogy az hogy jó legyen nagy mértékben rajtam múlott. A sex-ben ugyan olyan unalmas volt mint máskor.
Nahh és ez az ember 3 hónap elteltével szakított velem. És én sokkot kaptam. Nem tudta megmagyarázni miért, egyszerűen úgy érezte velem nem megy. Konkrét magyarázatot nem kaptam és ez még inkább kikészített. Naponta ezer kérdést tettem fel magamnak, hogy vajon miért? Mit tettem? Mit mondtam? Megbántottam? Vagy az anyagi helyzetünk miatt? Vagy jött valaki más? És ezer és ezer ilyen kérdés. Nem tudtam aludni, nem tudtam a munkámban igazán helyt állni. Próbáltam ismerkedni, randikra menni de mindenkit elutasítottam. Aztán 1 hónap elteltével újra elkezdtünk beszélgetni és egyfajta jó barátok lettünk. Minden este msn, néha séta, közös vacsi. A barátságnál több volt, de mégsem volt kapcsolat. Itt nektek bevallom, én azért is csináltam mert bíztam benne, hogy még több is lehet. De nagyon nehéz volt. Néha elkapott a düh és úgy jöttem haza, hogy soha többé nem beszélek vele. Ez tartott pár napig aztán újra a jó kis cimborája lettem. Aztán kétségbeesve írtam neki levelet, amiben érdeklődtem, hogy mi az a mi köztünk van. Erre megint elutasító választ kaptam amitől megint kibuktam. És ezt játszottuk egészen december elejéig. Ekkor úgy döntöttem tényleg ideje tovább lépnem, és megpróbálnom a 2010-et már nélküle kezdeni és törekedni a boldogságra. Megmondtam neki, hogy nekem nem tesz jót ez a barátság mert nem tudok tőle elszakadni. Mondtam, hogy természetesen továbbra is barátok maradunk de nem úgy ahogy az elmúlt hónapokban tettük. Nem volt közös program, nem volt esténként több órás msn és bár aludni továbbra sem tudtam minden erőmmel azon voltam hogy ezt folytassam. És akkor december közepén elém állt és azt mondta szeretné velem újra kezdeni. Persze először kibuktam, aztán jött a sok-sok kérdésem, hogy vajon mi változott és vajon meddig fog tartani? Természetesen megnyugtató és kedves válaszokat kaptam és természetesen én balek belementem. Ismét találkoztunk, együtt aludtunk de már nem volt olyan mint a nyáron. Ennek ellenére nekem nagyon nagyon jól esett, hogy végre mellettem alszik valaki. És végre aludni is tudtam pár napig. Jött a karácsony, elvitt a szüleihez bemutatni és én is megtettem ugyanezt. Azt hittem valami jobb dolog kezdődik el. De nem így lett. Szilveszter estéjén a nálam tartott házibuliban nagyon mufurcul viselkedett. Elkezdtünk beszélgetni (azaz kérdeztem ezerrel) és a beszélgetés vége az lett, hogy szilveszter éjjelén ismét szakított velem. Hogy ez neki nem megy. És igazából csak azért kezdte velem újra, mert nagyon hiányzott neki a barátságom, hogy nem beszélek vele annyit stb...
A szilveszter estémnek természetesen annyi lett, elvonultam zokogni aztán az annyira kifárasztott, hogy elaludtam. És azóta csak lesek ki a fejemből és nem tudom mihez kezdjek. Úgy érzem nagyon megbántottak, nagyon megaláztak és hogy csupa kudarc az életem. Holott tudom, hogy nem kudarc de most nem tudom hogy lendüljek át ezen. Hisz büszke lehetnék arra amit elértem az életben, hogy nem szorulok senkinek a támogatására, hogy megállok a saját lábamon. Van egy jó munkám, nem éhezek és semmilyen betegség vagy tragédia nem történt a családomban. 34 éves csinos nő vagyok és mégis egy nyomoroncnak érzem magam. És azért írtam le ilyen részletesen a kapcsolat és a fiú negatív tulajdonságait, hogy ti is olvashassátok...igazából nem lenne mit és kit siratni. Ő nem az én emberem, ő nem az én társam, ő nem érdemel meg engem, ő nem tud boldoggá tenni. Akkor mégis miért vagyok ennyire kétségbeesve? Akkor mégis miért fáj ennyire? Akkor mégis miért érzem teljes kudarcnak az életem? A lelkem egy nagy nyomás alatt van, folyamatosan érzem a mellkasomban. Nincs kedvem semmihez, nincs kedvem kimozdulni itthonról, nem tudok ismét aludni és a munkámat sem tudom úgy ellátni ahogy szeretném. És nem tudom mihez kezdjek. A mindennapjaim ugyan olyanok. Kelek, dolgozom, fekszem és őrlődöm. Mintha reggelente valaki mindig megnyomná a play gombot. Most már szeretnék egy másik lemezt....mert ez kikészít. Ha józan ésszel gondolkodom nem a fiút siratom, hanem magamat sajnálom. Mert nagyon magányosnak érzem magam és minden porcikám azt kívánja, hogy legyen mellettem végre valaki. És ha nem is olyan mint amilyen embert szeretnék....akkor is legalább van mellettem valaki. A megalkuvásomat siratom? Normális vagyok?
Tudom, kicsit hosszúra sikeredett de higgyétek tényleg jót tett, hogy leírhattam. És ha egy-két reakció is jön rá...akkor már megérte.
Köszönöm a türelmet.
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Marila válasz 2010-01-01 19:44:46
Sziasztok
Nagyon ki buktam karácsonyra
Nem tudom jógos -e volt hogy össze vitáztunk
Ossze jöttem tavasszal egy férfival jól el voltunk de egy 10 éves gyereket hozott magával Nem lett volna gond de a gyerek mindent apjátol várt el .Nekem nem tanult hiába kértem szépen,probált hazudni Iskolába is kötözködő lett ott a nagyok meg verték
Probáltam nyugot maradni meg türelmes De apja minden nap el ment mert fanatikus politizáló.Éjszaka járt elő ,gyerek meg rám marad ez nagyon rossz volt három héten keresztül Hiába kértem nem lesz ez igy jó mert ezt egyedül nem lehet csinálni
Minden gond a nyakamba szakad és nagyon ki buktam!
Ugy ossze omlottam mindentöl féltem reszkedtem hol lehet az apjuk éjjel 02 kor Gyerek meg problémás Pénz is gond lett
Most el költözött albérletbe vitte a gyerekét is Nagyon bánt nincs párom Okolom magam miért nem türtem De azt mondja hogy a választásokig minden nap megy éjjel is Gyerekkel mi lesz nem is tudja de nem is érdekli 1 éve van nála Bánt mert engem meg ki vett a munkábol Most mi lesz igy nem is tudom!Sok adosága elő került már tölem akart pénzt kérni hogy tudjon autot venni NEm is tudom mit lenne a jó ezt fel kellene tudni dolgozni de nagyon nehéz

Levendula válasz 2009-12-29 22:04:52
Szia Eszter!

Én csak két megjegyzést fűznék hozzá:
1. A másik nő lehet hogy facér, szép, és gyermektelen. De mindez nem biztos, hogy sokat számít. Hiszen Te vagy a gyerekeitek anyja, az nagyon szoros kötelék köztetek, ezt senki nem veheti el tőletek, akármilyen szép is.
Az lényegesebb, hogy a kapcsolatotokból - függetlenül az összes létező facér másik nőtől - mit tudtok a jövőben kihozni. Szerintem jó eséllyel helyrehozható.
2. Véleményem a nőről:
- Ha kb. egyidős veletek és még facér, annak bizonyára oka van. Nem biztos, hogy azért facér, mert annyira tökéletes.
- A megnyilvánulásai alapján kétlem, hogy alkalmas egy harmonikus kapcsolatra, netán házasságra. Sőt.. Nagyon nem szép dolog úgy ítélkeznie a leendő társa exéről, vagy annak jelenlegi párjáról, hogy nem ismeri őt. Emellett, az sem szép dolog, hogy nem hagyja a férjedet önállóan dönteni. Ezt nem lehet erőltetni..
Szóval szerintem ne aggódj miatta, ne a nő alapján értékeld magad.
Előzmény: k.eszter (2009-12-29 09:35:43)

k.eszter válasz 2009-12-29 09:35:43
sziasztok,nagyon nagyon köszönöm a válaszokat,sokkal könnyebb így hogy kiadhatom magamból.


"(Sokan amikor megcsalják a jelenlegi párjukat, semmi másra nem vágynak, csak hogy maga a párjuk a régi legyen ismét, mint amikor még a szerelem dúlt, amikor őt megismerték, és így akár az érzés vele együtt is újból azzá válhat könnyedén, amire vágynak.) ---Szerelemmé.""

Igen ebben nagyon sok igazság van,erről beszélgettünk,elmondta az elején kicsit beleszeretett abba a nőbe,persze mikor megtudtam kb másfél -két hetes kapcsolat volt,az első héten kiborultam,el akartam küldeni,ellenségesen viselkedtem,aztán valami kattant bennem,rájöttem én hibáztam én sodortam bele,rájöttem én szeretem ezt az embert és ezért tennem kell,elkezdtem vissza alakítani önmagam,visszafestettem a hajam,újból odafigyelek arra hogy én nem csak anya vagyok hanem nő is,a gyerekeket a kicsiket kiraktam magam mellől az ágyból!visszaszoktattam a saját ágyukba,amit nagyon érdekes rögtön megértettek!és kimutattam az érzéseim amik nagyon felerősödtek újból a párom felé,legyűrtem a haragom és a csalódottságom és persze azt hogy féltem ha mindezt kimutatom esetleg megalázó lesz.De látom jól tettem,ráéreztem mi az ami belőle is előhozza azt hogy velem szeretne maradni,elmesélte mikor látta hogy az a nő lettem újból akibe évekkel ezelőtt beleszeretett,reménykedni kezdett és onnantól próbálta leépíteni azt a kapcsolatot,amit már a nő nem tűrt el két hét után!azt akarta azonnal költözzön oda,programokat kezdett szervezni a páromnak szabályokat akart felállítani ,nem értette meg miért nem mondok le a férjemről és azt sem hogy miért nem értik meg a gyerekek hogy az apjuk vele éljen-ezt arra mondta hogy a párom elmondta neki nem fogja soha eldobni a gyerekeit sem és engem sem!Ez a nő teljesen kiakadt azon hogy én és a gyerekek kikészültünk és a párom velünk akar maradni,nem értette meg hogy a gyerekeknek mi a baja a legkisebb 3-éves!///16. éves fiú ,nehezen kezelhető viselkedés zavaros születése óta,hiperaktív öntörvényű diszlexiás ,diszgráfiás stb!9-éves alvajáró lány aki rettenetesen apás,és 3-éves ő előbb is született 38-hét eleje indított szülés volt mert majdnem meghalt a hasamban, a születése óta rosszul alszik,éjjel sokszor felriad kétségbe esik,szintén nehezen kezelhető./a kapcsolatunk tele van nehézségekkel ,anyagi gondokkal stb

Hogy megbocsátottam e??én úgy érzem igen,hiszen én is hibáztam,én sodortam bele.


Iksz:
"A barátai igazán segíthetnék azzal, hogy nem beszélnek az exbarátnővel."

Nem ők keresik fel ezt a nőt,ez tagnap is kiderült,ő próbálja féltékenyé tenni a párom,nem itt lakik ahol mi,mégis kijött tegnap is,a párom munka után mindig lemegy a barátaival meg inni egy-két sört,ott lejön a munka miatti feszültség,ez mindig így volt kettőnk közt sosem okozott problémát,nem hozta haza a munkahelyi bajokat,elmondta általában de mert nem feszülten jött.
Szóval tegnap a párom mikor bement a haverjaihoz-barátaihoz a nő már ott volt!eddig nem járt oda!hívogatja a párom barátait és most nyíltan kacérkodik velük!tegnap este elmondta a párom,és azt is hogy meglepődött saját magán is mert nem zavarja,inkább az idegesíti hogy ide jár ahol mi lakunk,és tudja azt is az hogy ez a nő azt mondta terhes lett egy csapda volt,szeretett volna terhes lenni ,de nem az szerintem,megkérdeztem a páromtól hogy most amikor lent volt ivott alkoholt is a nő?és ő azt mondta igen !lehet én vagyok naiv vagy másként gondolkozok de úgy érzem ha terhes lenne nem inna alkoholt! //a párom ahogy elmondta ez a nő nagyon ad magára,rendszeresen jár orvoshoz is ,stb stb /


Este is nagyon sokat beszélgettünk-hajnal kettőig ,elmondta nem tudja mi volt nála ez a két nap,nem hiányzott neki a nő,inkább felém volt bűntudata,rajta a két nap alatt jött le ez az egész ami történt,és hogy nagyon szeret engem,megint elmondta ne féljek,semmit nem jelent neki,bár zavarja hogy állandóan megjelenik itt de nem azért mert valamit is érez iránta,inkább idegesíti az örökös jelenléte,főleg hogy ez a hely nincs messze ahhoz ahol lakunk ,sőt az előtte lévő parkba szoktunk lemenni sétálni a kutyákkal meg a gyerekekkel.

Pszi köszönöm neked is a segítséget,írod a saját fórumodban válaszolsz segítesz,én várom a válaszod,de nem tudom ilyenkor mi a teendő másoljam át oda az itt lévő hozászolásaim?,hiszen mindenképp szeretném teljesen rendbe tenni a házasságom és reménykedek jó úton haladunk.
Előzmény: pillanat (2009-12-28 19:48:52)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Hirdetés

iksz válasz 2009-12-28 19:13:33
Egyrészt: nincs olyan, hogy elátkozás (Illetve van, csak nem hatásos). A párod biztosan érzékeny lelkű, nehezen viseli, hogy valakit meg kellett bántania (márpedig meg kellett, anélkül az ilyen ügy nem lezárható). Nem tudod átvenni tőle a nehézségeit, csak éreztetni tudod vele, hogy mellette állsz és hogy bízol benne, hogy a legjobban fogja megoldani. A barátai igazán segíthetnék azzal, hogy nem beszélnek az exbarátnővel. Még mindig azt gondolom, hogy egy szakember a segítségére tudna lenni, de ez az ő döntése.
Előzmény: k.eszter (2009-12-28 17:56:12)

k.eszter válasz 2009-12-28 17:56:12
lemaradt,annyit elmondott olyan mintha fájna a lelke,érzi valami bántja de nem tudja megmagyarázni,nem tudja mi ez//azt mondja lehet furcsa mint akit elátkoztak/,azt mondta nem a nő hiányzik neki,mert közömbös neki sőt felidegesítette mikor az a nő azt mondta gyűlöl engem,csak olyan mintha fájna a lelke maga sem tudja mi ez,rossz kedve van ,ideges feszült ,a barátaival sem érzi jól magát,haza jön ,vacsorázik lefekszik elalszik aztán pár órán belül felébred és nem tud már aludni.
Előzmény: k.eszter (2009-12-28 13:51:07)
Erre a hozzászólásra 2 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

k.eszter válasz 2009-12-28 17:47:25
Szia,köszönöm a válaszod,sajnos ő biztos nem fog ilyesmire eljönni,nem az a típus,orvoshoz sem igazán megy el ha beteg akkor sem.
Én is úgy érzem ő is rendbe szeretné hozni,csak a félsz bennem van,főleg két napja,nem értem ,nem tudom mi ez nála,miért zárkózik be,miért húzódik el,és nagyon félek ,hogy esetleg hiányzik neki az a nő,bizonytalanná váltam mert két nappal ezelőtt úgy nézet ki minden rendbe jön,tudom nem beszélt vele,meg nem is találkoztak,de a legjobb barátja igen és,vele beszélt pont az nap amióta feszült,rosszkedvű,és azóta nm alszik éjjel ,sőt elfordul elhúzódik tőlem,de ha azt hiszi ,hogy alszom akkor átölel,de mihelyt észre veszi hogy megmozdulok vagy átfordulok hogy átöleljem abban a pillanatban vissza húzódik, érezni nem akarja,hogy közeledjek hozzá esetleg úgy.pedig addig ez nem volt már,egyre közelebb kerültünk egymáshoz újból,merem azt mondani újból kezdtünk egymásba szerelmesedni.Pont ez ami elbizonytalanít most,nem tudom mi ez,miért történik,a nő hiányzik neki ?/mert elmondta az első héten kicsit úgy érezte bele szeretett,de már nem érez felé szeretettet csak nem akarta őt sem megbántani/,sosem csaltam meg ,nem tudom mit érez,vagy mi megy végig egy férfiban egy emberben aki mégis a család+a felesége mellet is döntött,úgy értem aki nem csak a gyerekek miatt maradt,mert ezt az ismerőseinek barátainak is elmondta akik persze nekem is,nem tudom ez most felém bűn tudat,vagy megbánta hogy mégis inkább velem -velünk maradt???nagyon rossz érzés,bizonytalan vagyok,mert ő nekem azt mondja ne féljek,nincs semmi,nem beszél vele,mondta én legyek büszke magamra,ne érdekeljen hogy mások tudják mi volt ő engem választott még ha szép is az a nő és próbáljam át gondolni vajon miért és nyugodjak meg,de nehéz el hinni .nem faggatom magától meg kérdi mi a baj,én elmondtam mitől félek,próbálom nem ki mutatni de sajnos az én arcomról mindent le tud olvasni hiszen ismer,tudja bánt ez az egész.az első nap rosszat álmodott veszekedett valakivel,azt hittem velem,mert olyanokat mondott nem igaz hogy nem hagysz már,meg neki mennie kell,és elege van stb nyugtalan volt,aztán elkezdett álmában engem keresni,átölelt és mélyen elaludt,de ha ébren van inkább elhúzódik.
Azóta sokszor úgy érzem nem bírom tovább,kétségek gyötörnek,néha úgy érzem el kell engednem ,nekem mert esetleg csak sajnál és most vívódik,és talán nem igaz az sem hogy nem csak a gyerekek miatt van itt velünk,pedig hinni szeretnék benne pont azért mert két nappal ezelőttig úgy éreztem nagyon szeret ő is engem.Könnyebb lenne ha tudnám miért is hátrált meg most.
Előzmény: iksz (2009-12-28 14:59:47)

iksz válasz 2009-12-28 14:59:47
Kedves Eszter!

Milyen nagyszerű nő vagy te! És megkockáztatom, milyen nagyszerű páros vagytok ti. Nekem első körben nem jut más eszembe, mint hogy (esetleg) egy párterápiával rásegíteni; ez csak azért jutott eszembe, mert látom, hogy mindketten a közös megoldást keresitek, és ahhoz jó segítség lehet egy terapeuta.
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

k.eszter válasz 2009-12-28 13:51:07
Sziasztok,elég nagy lelki válságban vagyok,nem tudom hogy legyek túl rajta,20-éve vagyunk házasok a párommal,3-gyermekünk van,nem ez az első eset de a többi más volt.Két hónapja összejött egy nővel,kb másfél hónapja kiderült,azóta állítólag ő szakítani is akart vele,és nekem szenteste elmondta pár napja ő végleg szakított,de félelmeim vannak a karácsony szép volt együtt mintha újból szerelmesek lennénk én próbálok megbocsájtani,ami neki hiányzott megadni,//bujok hozzá,beszélgetünk,foglalkozok vele is nem csak a gyerekekkel, és a szexuális életünk is kezdett rendbe jönni,de csak kezdett/
elmesélte pár napja hogy a nő annyi idős mint én,nagyon szép,független nincs gyereke nem volt férjnél,anyagilag,munkailag elég jól áll,saját lakás stb,kozmetikus ,kondi terem hetente stb stb,és hogy őt ez a nő nagyon szereti, akármikor szakítani akart mindig sírva vissza könyörögte magát,most azt mondja lehet terhes és a nő meg is akarja tartani,a párom nem akarja,sőt a telefonszámát is törölte!két nappal ezelőttig úgy éreztem minden rendbe jön,de két napja megint mintha távolodna el tőlem,azt mondja semmi baj ,de este elhúzódik,egész éjjel fent van nem tud aludni,feszült,ha kérdezek ideges lesz,én meg egyre jobban össze török lelkileg.Azt mondja ne féljek,semmi nincs ,szeret engem nem csak a gyerekek miatt maradt,de annyi mindent elmondott,lehet nem akart fájdalmat okozni csak őszinte lenni,nem tudom,de gátlásaim lettek,mert én szültem 3-gyereket,meg látszik hogy szoptattam,mind a hármat 3-3-3-évig,varrva vagyok és ami ezzel jár, úgy érzem oda fog mindig vissza vágyni mer az a nő szép,nem szült rendben van mindenhol, én meg?bár ha úgy együtt vagyunk kimutatja hogy szeret ,sőt érzem olyankor hogy igazán jó neki velem,de nem tudom az érzés magamban elfojtani hogy látja a különbséget köztem és ő közte,és nem értem miért lett feszült megint és úgy érzem nem akar tudat alatt magához közel engedni,tudja mennyire fáj nekem és mennyire szeretem,hogy én "felébredtem beláttam amit hibáztam és változtattam is rajta,tudja mekkora sebet ejtett a múltban és most is,bár most az én hibám volt mert én üldöztem szinte a nő karjaiba mert egy ideig össze voltam zuhanva előtte,meghaltak a nagyszüleim,a gyerek kori barátnőm öngyilkos lett,gondok voltak a kamasz fiammal,és kiderült egy évekkel az előtti félre lépése egy barátnőmmel,ami így együtt sok volt nekem.Nem is haragszom azért mert máshol kereste a szeretettet törődést,de nem értem mi mellettünk döntött,sőt ő akart szakítani a nővel nem én erőszakoskodtam ki,akkor most két napja miért érzem úgy hogy valami bántja a lelkét,miért nem enged közel magához megint?félek,az én érzéseim tiszták,ő elmondott mindent ,de a félelem bennem maradt,mert nem értem.
Erre a hozzászólásra 2 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

esomamy válasz 2009-12-27 21:34:24
Meglett, írom a fórumba!

esomamy válasz 2009-12-27 21:27:43
Rendben, de azt nem látom hova kellene beírni, kérhetek egy linket esetleg??

esomamy válasz 2009-12-27 17:56:45
Sziasztok! A napokban tanakodtam, hogyan is kezdjek hozzá, mostmár eljutottam arra a pontra, hogy nem

bírom tovább idegekkel...Adott a "kedves Apuka" aki napi rendszerességgel kb. novemberben múlt 1 éve,

hogy minden nap vagy unicumot vagy bort fogyaszgat, szerintem- szerintünk problémái enyhítésére! Van

munkahelye! Én a legkisebb gyerekemmel vagyok ápolásin, így nincs lehetőség semmi extra kiadásra!

Mégis van aki megszegi e szabályát a "családi kasszának"! Plussz munkát nem akar vállalni, mondván, hogy

Hány munkahelye legyen!! Azt veri a fejemhez, menjek el kurvákodni!!
Tavasz óta, több nagyon komoly vitáink voltak, vannak jelenleg is !, autusztustól nem tudunk vele szót érteni,

a gyerekek iskoláztatásából teljesen "kivonta" magát, azzal a fennszóval, hogy Nem érdekli, hogy oldjuk

meg, Őt nem érdekli, Úgy oldjátok meg ahogy akarjátok, stb - stb. Gyerekeimmel összefogva, az

együttműködése nélkül kellett megoldanunk a beiskolázásokat! Novemberre összegyűlt sok számla ami miatt

kikapcsolták az internetet, mobil telefon szolgáltatást, és a villanyt is majdnem kikapcsolták. Nagy nehezen

mindent visszaállítottunk megint csak a gyerekekkel, erre, november végén kijelentette az egyik veszekedés

után, hogy ő kifizeti a saját számláit a többi nem érdekli! Közben, kifizette akkor az aktuálisan épp

megérkezett villanyszámlát! Majd kapott a munkahelytől?? - állítólag segélyt (de lehet, hogy kölcsön volt

valamelyik munkatársa által!? ami nem derült ki!) és ebből befizette az elmaradt mobil telefon számláját. A

többi meg itt maradt befizetetlenül! Majd, kapott decemberben fizetést, ajándék utalványt, étkezésit és ez kb.

összesen 160e-re rúgott, ami annyit jelent, hogy ebből helyre lehetett volna állni! Erre még kapott az Apjától

20et, fára! amit nem kell neki visszafizetni és ebből a pénzből 40e-ért fát vett, ez idáig rendben is lenne! De, a

dolgok nem így történtek. A hó elején volt itt minden, banán, virsli, mustár, mogyoró még lottó 2x is!
Én meg azt se tudom, hogyan fizessem a gyerek iskoláját:( .... Az ünnepekre úgy gondolta, hogy ő fog

bevásárolni! - Ahonnét az utalványt kivette ott voltak a csekkek is! - később azt mondta, hogy nem látta!! - a

mobil számla fizetéskor meg ő lapozta át azokat a csekkeket a saját kezével, csakhogy ugyanoda vissza is

tette. Szóval a bevásárlás, úgy történt, hogy két napon keresztül(társaságom kizárásával)böngészte az

interneten, hol mi az olcsóbb, hol mit fog megvenni, mire a harmadik nap ténylegesen el is ment bevásárolni.

A böngészés alatt megkérdezte, hogy milyen hús kell, (rántanivaló), erre felhívja a lányomat telefonon, hogy

Milyen húst hozzon!?...
24-én reggel kaptam a feketelevest, többek között! - Azt verte a fejemhez, hogy Nekem nem volt jó a

800ft-os hús(ami majd' csak 27 -étől lett volna akciós!), én megvetettem vele az 1000ft-os húst karácsonyra!!
Ma, tejet kellett volna hozni, megkérdezte a lányom, hogy tud-e hozni? - Mire beközölte, hogy Anyádnak

nem volt jó a 800ft-os hús, neki az 1000ft-os húst kellett megvenni! - én szóltam, hogy elfogyott a pénz,

mibűű? Mellesleg, Senkinek nem szólt! A nyáron is folyton szajkózta, hogy Ő szolt, hogy segítsünk neki!
Az égen nincs annyi csillag amennyi segítséget ő már a 20 év alatt kapott!! - Mind jó magam és mind a

gyerekeim által, és amikor a gyerek kért volna segítséged sosem kapott!! Valahogy visszafewle a segítség

sosem akarodzott visszafgizetődni!:((
Mostmár a mainappal úgy érzem én fogok bevonulni az elmeosztályra....tavasz óta szednem kell a vérnyomás csökkentőket, és 1 nyugtató is van köztük...a doki első találkozáskor megmondta, hogy ráment az idegeskedés az egészségemre!
A kedves Apuka meg azt veri a fejemhez, hogy a kávé miatt magas a vérnyomásom!! - igyak én is bort! - mert az ő állítása szerint még a vérnyomáscsökkentőket is az ŐŐ pénzén veszem meg! A munkatársai is gúnyolódnak vele és a hátamögött is kinevetik. A minap épp a problémák miatt hívta fől a férjem a család ismerősünk, és úgy állította be a dolgot mintha itthon minden rendben volna...
Szent este levettem a kezemről a karikagyűrűt is...lassan fél éve nincs házasélet! és két hónapja külön ágyon vagyunk...kértem, hogy Ne igyon! Azt mondta, ha a gyerekek ihatják a Colát akkor ő is a borát(meg az unicumot)!! A gyerekek felé soha nem volt felelősség érzete, 10 perce nem tudott vigyázni a gyerekekre......
Nem tudok jobb megoldást az egészre mint a válás, mivel szép szóval nem lehet rá hatni, a hagjával és erejével akar nálam ( és a gyerekeknél) célt érni......Nem rég a kezét is rám emelte( a gyerekek is sokszor kaptak már pofont őte).....Ott tartok, hogy Önként vonulok a diliházba......nem bírom tovább, az igedeim felmondják a szolgálatot! :(




nina89 válasz 2009-12-17 14:00:51
Ennél részletesebben hogy irhatnám le? :) Féltékeny vagyok, legtöbbször ok nélkül, és rémképek gyötörnek már akkor is, ha a párom elugrik a Tescoba. Miért van ez? Nem akarom ezt az érzést! Bővebben lent!
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

nina89 válasz 2009-12-17 01:25:11
remélem már látható... most megint egy hét, mire választ kaphatok...aztán lehet, hogy megint kiderül, nem látni a hozzászólást, és megint egy hét.... :) várok, várok, túl sokat várok??? :)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Journey válasz 2009-12-03 02:38:04
ezt nem egészen értem:o nem szoktam kategorizálni hogy ki tetszik nekem,meg ki nem..Jó,persze,ott a küllem,de az csak egyetlenegy dolog..Valaki vagy meghódít(igen,pasi létemre szeretem ha elkápráztatnak,elvarázsol)és belezúgok vagy nem.Bár igaz ami igaz az aktív,pörgös csajokat szeretem,talán mert introvertált típus vagyok.Dehát mit kezdjek egy olyan lánnyal mint én?Egyhangú lenne nekem.Ahol ketten ugyanazt mondják ott az egyik fölösleges..nem volt egyik párom sem hasonló

iksz válasz 2009-11-29 22:31:44
:)

Bizonybizony: az együttélés áldozatokkal jár. Az ember mérlegel, és ha a jó serpenyőbe több dolog kerül a párkapcsolat révén, mint a másikba, akkor marad. De ennek adj időt, hogy kiderülhessen. Gondolom, nem sürgős
Előzmény: Journey (2009-11-29 21:53:50)

Journey válasz 2009-11-29 21:53:50
Persze tuti hogy énbennem is akad probléma,bár már elegem van a kompromisszumokból.Miért mindig én engedjek?Odaköltöztem hozzá hogy nap mint nap együtt lehessünk,lemondtam a falusi,természetközeli életről és beköltöztem egy 50nmétere lyukba,panelba,napi 3órát ingázok melóhelyre,a cuccaim anyámnál mindegyik,itt nincs hely.Állatot nem tarthatok mert ugye panel meg ő nem is kedveli őket,én imádom pl.a macsekokat is.Sorolhatnám..Lehet hogy önző vagyok?Nem látom magam ebben a kapcsolatban
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Journey válasz 2009-11-29 21:38:48
nah szóval..3éve élek élettársi kapcsolatban a párommal,és egyre több a probléma kettõnk közt.Ami a legfájóbb hogy féltékeny de rohadtul,pedig nincs oka..Aztán sok a vita,minap például kiakadt mert újságot megvettem ami viccmagazin és elég sok altesti humor van benne.Ha csak ránézek egy másik nõre,vagy a szemébe nézek neki,otthon cirkuszol ezért.Én szeretek mkinek a szemébe nézni ha beszélgetek.Aztán néha erotikus filmeket nézek,amiket õ utál ,nekem viszont beindítja a fantáziám ami nem valami színes sexuális téren.Lehet hogy rá kell jöjjek hogy nem Õ az Igazi?Hogy a szeretet önmagában nem elég?Nekem már a sokadik komoly kapcsolatom ez ami befuccsol.Mi velem a baj?

Journey válasz 2009-11-29 18:33:22
hát ez akkor sz@pás nekem.Most ez sem látszódik?
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

keknefelejcs válasz 2009-11-24 21:06:03
Szia Hedy,
pont egy ilyen helyzetben vagyok, netes ismerkedés, 4 találka (1 hetesek), szuper jó minden, de Ő úgy dönt, hogy mégsem velem, szép volt, jó volt, de vége, mert nem akar komoly kapcsolatot. Jelzem mikor megismertem "egy normális kapcsolatot" keresett. Azóta is beszélünk messengeren, telefonon, de "...egy jó barát lett furcsa idegen" tíousú kapcsolat maradt. NAGYON SAJNÁLOM, mert én tényleg megtaláltam benne, amit kerestem. Erőltetni kár, de a tehetetlenség megől:-(
Remélem nekem szánták az égiek, vagy valaki jobbat szántak nekem és próbálom türelemmel kivárni.
Sok sikert neked!
Előzmény: Hedy (2009-10-06 15:54:16)

Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 Következő
Új Hozzászólás
Google PageRank