HÍREK * REGISZTRÁCIÓ * BELÉPÉS * CHAT * FÓRUM * CIKKEK * TESZTEK * SEGÍTSÉG * LINKEK

Párkapcsolati problémák

Vissza a témákhoz
Új Hozzászólás

Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 Következő
Pogi válasz 2009-06-12 17:37:34
És mióta vagytok házasok? Tényleg le kéne ülnötök megbeszélni, hogy neki mi a gondja veled, esetleg el is költözhetnétek messzire az ősöktől, hátha akkor jobb lenne..De ülj le vele, mondja el hogy szeret e még, hogy min akar változtatni stb..Aztán ha nem megy be kell fejezni, mert nincs értelme vele maradnod.A gyereket nem viheti el addig amig szopik max 2 hetente elmegy megnézni de ennyi.
Előzmény: fruzsi86 (2009-06-12 15:09:57)

fruzsi86 válasz 2009-06-12 15:22:25
A férjem 32 éves.

Hirdetés

fruzsi86 válasz 2009-06-12 15:09:57
HÁt , azért azt elfelejtettem hozzá irni, hogy nem egyszer volt hogy igy ijezgetett , hogy már januárba is hogy beadja a válást..de akkor se adta be,és akkor utána megint mondta hogy menjek haza, meg hogy ki megy külföldre, és azt se tette. Én még szeretem és voltak azért jó pillanataink amikor nem szolt bele a családja. de még az is gond hogy a kislányunkat , 3 honaposan látta el utoljára. Pelenka, még fürdetni nem fürdette...stb. Meg sajnos mindig fontosabb volt a dolga a picinél.Pedig ott laktunk még utána 3 honapig. De semmi. Januárba én kezdtem el beadni a válást, de akkoris vissza édesgette magát hogy menjek haza, és kellünk neki,beszéljük meg...., de most hogy mondtam hogy haza mennék semmi.Az a legnagyobb baj, hogy a lányom miatt bármit elviselnék már hogy ne kerüljön olyan környezetbe és mellette tudjak lenni és ha az apja nem is foglalkozik vele, én legyek mellette és ne az alkoholista anyosom. Igen 23 vagyok. Én akartam a picit. Ő még várt volna, de azt mondta utána hogy ő is akarja. Hogy tudnám magam esetleg vissza édesketni? Tudom hülye dolog amit akarok, de ha ugy veszük a 2 rossz között kell választanom. Vagy vissza megyek és türök, de a lányom mellett lehetek, és én vigyázzok rá. Vagy elválok és akkor végig nézhetem ahogy elviszi tőlem 2 hetente a lányom, és kitudja mi lesz ott vele. Velem alszik születése otta a pici.Apja soha nem engedné ezt neki....hagyná had orditson. :-(
Előzmény: Pogi (2009-06-12 14:13:43)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Pogi válasz 2009-06-12 14:13:43
Hány éves a férjed? Ez a viselkedés nem igazán egy érett férfire vall. A neved mellett szerepő 86 azt jelenti hogy 86-os vagy? tehát 23 éves vagy, elég fiatal vagy még a házassághoz is, meg a gyerekhez is. A gyereket akarta a párod is, terveztétek? A gyerekkel hogy bánik egyébként?

Azt írod pár hónapja még dúlt a láv, de akkor is belédkötött nem? azt írtad régebben hogy folyton baszogatott a családja de sosem védett meg, és téged szidott ha rosszat mondtál a családjára..
Tehát neki az anyuci a családja és nem te és a kislányod..azért mert még gyerek, felelőtlen vagy egyszerűen csak nem szeret téged..
Az hogy bántja, hogy nem tudja hová mész az lehet azért is mert megszokta hogy őt szereted és a híúsága nem enegedi hogy esetleg másé legyél, de ez nem szerelem..
Ha valaki szerelmes akkor nem bánik így a feleségével mint ahogy veled bánik..De akkor mi értelme ennek az egésznek? Miért nem zárod le te végérvényesen, és adod be Te a válókeresetet?
Előzmény: fruzsi86 (2009-06-12 13:47:58)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

fruzsi86 válasz 2009-06-12 13:47:58
Sziasztok.Nem olyan régen írtam ide. Sajnos megprobáltam helyre hozni a kapcsolatomat a férjemmel, de ugy nézz ki már nem lehet. De viszont nem értem a gondolkodását. Azzal bánt hogy van vkie, de utána azt mondja hogy nincs, és ezt eljátszuk nagyon sokszor.Anyuéknak azt mondja csak rám hagyja , hogy eredetileg nincs senkie, de utána engem meg ezzel bánt, hogy már 8 honapja külön élünk, miért ne lehetne neki, vkie. Hát én nekem azért esik ez ilyen rosszul, mert azért még május közepén dult a love.Testileg is.... Elmondta hogy nem akar már engem, nem kellek neki, hagyjam békén. Fogjam fel hogy ő lezárta a multat, és azt mondta mindenki szemébe hogy ő már rég beadta a válást. Azaz április vége- május eleje körül. De semmi értesitőtt nem kaptam és be telefonáltam a biroságra és nagy nehezen megmondták 2x is hogy nincs beadva. Mindig mást mond. Vissza akarja hozni a cuccomat, de oda sose jutt el hogy elhozza,tényleg. Mindig a szemembe vágja hogy neki dolga van....stb, de azt nem mondja meg hogy mi. De amikor most nekem volt dolgom én sem mondtam meg és tiszta lelki beteg volt,Mert megkértem nem- e tudna elvinni ki rak minket mi ,meg elsétálunk ahova kell az 1 éves kislányunkkal. Azt mondta csak akkor visz el ha elmondom hova akarok menni.... Nem értem. Megkért, ne hívjam, ne zavarjam. Nem teszem, és mégis ő még azon lovagol hogy leülne velünk( anyukámékkal, meg velem) hogy beszéljük meg hogy hogy jutottunk ide. Mármint ahoz hogy nem kellek neki. De nem értem miért magyarázkodik még ha megkapta amit álitolag akart és ha annyira megakar tőlem szabadulni, miért nem adja be a válást???? Azt is mondta hogy azért bántott engem ezzel hogy nője van hogy érezzem azt a fájdalmat amit ő érzett akkor amikor ott hagytuk a gyerekkel. Vajon mit akar???Ha leülünk normálisan beszélni , és megkérdezem tőle hogy biztos hogy nem oldjuk, meg és ő azt mondja , nem ő ebbe már nem bizik hogy meglehet oldani és nem bizik abba se hogy nem teszem meg ezt megint hogy elmegyek a gyerekkel....De még mindig az a kérdés miért nem adja be a válást? Még Áprilisba is azt mondta hogy menjek vissza. Menjek haza mellé. De ahogy azt mondtam mennék, már azt mondta nem kell.
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Monci válasz 2009-05-27 11:54:11
Szia Vicky!

Tulajdonképpen a feszültségek abból adódnak, hogy az anyjáékkal teljesen megromlott a viszonyom, mindenbe beleavatkoztak, nem tudták a határokat, a párom is ellenem hangolták. Most is történtek hasonló dolgok. Sajnos, sosem mond nekik ellent, még ha a szívében nem is úgy érzi, mint azok, akkor sem....Szóval nekem hamarabb beszól, náluk meg csak jó,jó,jó és hallgat! Ilyen eredetű az egész probléma és így pár napig jó, aztán pár napig kevésbé.
Nem tudom, mi lesz még. Ez a nagy hazugság meg nagyon zavart, ami a félrekeresgélést illeti! Bár most kicsit lecsillapodtam ez ügyben, de azért nem felejtettem el.
Valahogy majd csak lesz....
Köszönöm a tanácsokat. Megfontolom őket!
Előzmény: Vickie (2009-05-24 13:11:45)

fruzsi86 válasz 2009-05-24 10:02:43
Sziasztok. Olyan progrémám van, hogy kezdem azzal hogy a férjem családja nem igazán viselt el. Álandoan belém kötöttek, álandoan problémát találtak. Sajnos ezt akkor se hagyták abba amikor én terhes lettem és még akkor sem amikor korházba feküdtem magasvérnyomásal, mert veszélyeztettet terhes voltam. A férjem nagyon oda van a családjáért,ugy ha ők szidtak engem az nem igazán volt számára gond azt mondta nekem, hagyjam ne foglalkozak velük,ők ilyenek, Ebbe még nem is lett volna gond, csak ha az ember el tudd azoktol siklani hogy még az is baj hogy én bezárom az ajtót hogy ha alszik a lányom senki ne tudjon bejönni.A férjem számára ha én szidtam a családjukat mert megmondtam a véleményemet hogy ők is bántanak, elkezdett velem orditani és elhordott mindennek hogy én miért bántom a családját. Anyosom alkoholista ugy ha jött a gyerekhez is akkoris piásan jött fel, de nem egyszer kértem ne ugy jöjjön. Hiába. A férjem nem szolt rá semmit mert ő szerinte csak akkor tudna szolni rá ha ő is ott van és érzi rajta.De hogy érezné egy olyan ember rajta aki szintén szereti a sört...?!Aztán meguntam az álando gyanusitgatásokat , meg azt hogy nem tudtam ugy elmenni sehova a lányommal hogy ne kelljen beszámolnom anyosnak, ott hagytam a férjem. A férjem az utolsó együtt töltött napunkban is az anyát védte. Nem állt soha mellém. A családja elhordott mindennek. MÁr 9 honapja anyukáméknál vagyok a picurral. Azotta nem is látta Férjem családja a gyereket.NAgyon soha nem is voltak rá kiváncsiak. Amikor megszültem csak az én családom jött be megnézzni. A férjem bátyja akkor látta először amikor mi vitük ki hozzájuk a 4honapos gyereket.Akkora annyi volt már. De álitolag akkoris azért nem jöttek már ki mert velem volt a bajuk és azért mert én nem engedem hogy a férjem ki menjen hozzájuk. Csak amikor már a férjem álandoan ott van és a bátyja ki használja, álandoan és ezt az időt a családjátol vonja meg..... Ha haza jött a melobol is akkoris mindig az anyja volt az első akihez be ment minden áldott nap, meg ha ment reggel is. Ha meg haza ért álandoan dolga volt. A családja olyan fajta hogy amikor ott fürdettem a gyereket anyosom ott volt meglátta meztelenül a gyereket és elkiabálta magát OTT A DAGADT PINÁJA. A bátyja szintén ilyen a férjemnek.Februárba felhozta azt a férjem mi van akkor ha ide hozza az anyját anyumékhoz hogy megnézhesse a gyereket. Meg lett neki engedve, már nem akarta. Utána meglett beszélve márciusba hogy ki viszük a gyereket oda ahol együtt laktunk, mert az anyja is ott lakik mellette lévő házba. Megterveztem már hogy én addig be megyek a szobába , amig fent lesz mert nekem nem kell hogy még ott is amikor egyedül vagyok nekem támadjanak. Meg nem fogok jo pofizni. De meglett beszélve kint fözök. stb. Azt is lemondta mert hogy hétvégén inkább csinálná a dolgát, husvét után. E-közben ugy tünt a mi kapcsolatunk alakul megint. Ölelgetük egymást, puszit kaptam, mikor jött a gyerekhez.aztán husvét után se lett elvive a gyerek. Aztán gondoltam hogy ha ilyen jó a kapcsolatunk, hétvégén kint alszunk nála, 3napot és láttja a családja is és mi is tudnánk jutni már valamire mert a válás a nyakunkba lifegett már. Erre ez nem tetszik neki, ő egyedül akarja vinni az 1 éves kislányomat aki még ciczik is. 3órára. De a kislányom nagyon anyás is és az apját 3naponta ha láttja és akkoris csak 2órára és akkoris a gyerek inkább hozzám jön.Engem keress. Most ezért megharagudott, ugy a szemembe vágta hogy ő már nem akarja hogy vissza menjek és csak azért bujt hozzám mert én álitolag erőltettem. Legyek boldog az utálatommal, amit a családja íránt érzek. Neki ez nem kell. De az nem számit neki hogy az ő családja engem hogy utál.Gondolom álandoan oltják be ellenem a férjemet. Azt mondta erre várt hogy én mikor akarok majd vissza menni, hogy a szemembe vághassa hogy már nem kell. Ő neki csak a gyerek, kell. De már azt tervezi hogy ha elviheti a gyereket le paszolja az alkoholista anyosomnak. Akinél a 9 éves gyerek is ugy napszürást kapot hogy egyből vinni kell orvoshoz. Álandoan iszik. A bátyja családja meg olyan hogy a gyerekek ugy beszélnek mint egy felnőt ember. Káromkodik , a szüleinek azt mondja ugye nem szexeltek az ágyamba? Akkor még 7 éves volt. Megtépi az anyját mert az anyja is megtépte előtte. Kurvázák egymást az anyjával. Vendégek előtt ütögetik a gyerekeket. Én is csak ámultam amikor először ott voltam. Nem tudom mit tegyek. Vagy elviselem őket de a gyerekem biztonságba van mellettem, vagy elválok a férjemtől és akkor nem tudom mi tőrténik a lányommal. Segítsetek kérlek. Nem tudom mit tévő legyek.
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Pogi válasz 2009-05-23 22:19:37

Hát..akármennyire is nehéz rávenni de mindenképp beszélnetek kéne..El kellene mondani hogy ő mit akar tőled, szeret e még és mi hiányzik a kapcsolatból neki..
Ha nem változik semmi akkor nem sok értelme van tovább vele maradnod szerintem.. Neked is jogod van a boldogsághoz.
Persze a gyerek miatt elég nehéz lenne neki is jobb ha van apja..persze nem tudom mennyire szoktatok vitatkozni, mert akkor inkább neki is a különválás lenne a jobb..
De remélem meg tudjátok oldani válás nélkül is..
Előzmény: Monci (2009-05-23 17:58:08)

Monci válasz 2009-05-23 17:58:08
Szia!

8 hónapos a baba. A gyermeket akartuk, sőt várni kellett rá. Régebben annyi probléma volt és mostanában is, hogy a családjával nem jó a viszonyom, nem fogadtak el sosem, igaz a párom se állt ki annyira értem, de ebből még nem következtettem arra, hogy nem szeret, mert a hullámzás ellenére azért meg volt köztünk az összhang. A szülés után változott meg minden, én megszültem, ő munka mellett elkezdett suliba is járni, az ottaniakkal is közvetlen kapcsolatba került, amit fél év után szóvá tettem, hogy rosszul esik. Másokkal is társaloghat, de rám, ránk is figyeljen. Sajnos ebből lett némi probléma, mert ő pont az ellenkezőjét gondolta, hogy én fordultam el tőle. Nos, nagyon nehéz nekem. Most váltani, mindent máshogyan, a babaát is kiszakítani ebből a környezetből. Bár talán jobb elgondolás, mint maradni és várni.
Egyébként meg 52 kg vagyok, kicsit soványabb is szerinte, mint kéne, de nem ezért nem akar. Nem tetszik neki a stílusom, én szeretnék mindent átbeszélni higgadtan, ő szőnyeg alá söpri... Ugye ő csak magára gondol??? A babát állítólag szereti, de a gondozásában sem vesz részt.
sajnos, nem tudom, hogy mi tévő legyek.
Eddig szerencsére a baba nem vett észre semmit, boldog, kiegyensúlyozott. tartom magamat, csak amikor alszik akkor vagyok kissé szomorú és most már lázadok is emiatt.
Köszönöm, hogy segítesz tanácsokkal.
Előzmény: Pogi (2009-05-23 16:32:00)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Hirdetés

Pogi válasz 2009-05-23 16:32:00
Hú nagyon sajnálom hogy ez történt veled..

A férfiak annyira szemetek, a nők 9 hónapig szenvedek az Ő gyerekükkel, utána majd meg halnak a szüléskor, felszednek egy csomó kilót és utána nincs egy nyugodt percük sem..Mégis a férfiak kezdenek el ilyenkor másként viselkedni, pedig pont nekik kellene melettünk állni és felnézni ránk amiatt amit kibirtunk...
És pont ilyenkor jönnek hogy dagadtak vagyunk meg mi tehetünk róla hogy nem vagyunk már vonzóak..komolyan minden pasi önző..

Milyen idős a kisbabátok? Egyébként ő akarta a babát? Miért akart babát ha utána igy viszonyul hozzád..? Nagy szerelem volt/van köztetek?

Szerintem mondd meg neki hogy tudsz a képről és hogy mekkorát csalódtál benne..:(
És én is pont ezt gondolom amit írtál, hogy aki ilyet tesz az nem szereti a másikat...ennek nem voltak jelei régebben? szerintem egy nő észre veszi ha a férje már másképp beszél vele, nem figyel oda rá..vagy eddig minden rendben volt, csak ez az e-mailezgetés volt az első jel?
Előzmény: Monci (2009-05-23 16:11:00)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Monci válasz 2009-05-23 16:11:00
Szia. Köszi a választ!

Sajnos én megbeszélném, de ő nem tud megbeszélni semmit. Én tudom, hogy miket leveleztek ,de ő tagadja azt, csak hogy pár sort váltottak, ami nem igaz. Igen, mióta megszületett a pici valóban olyan külön világban él. Én közvetítem a gondolataimat, de ő pont ettől van a plafonon.
viszont én nem tudok szőnyeg alá söpörni mindent.
Sajnos, nagyon is komolyan gondolja, a méljében még olyan képeket is küldött magáról, nem arcképet. Ő nem tudja, hogy tudom. De állítólag a nő mégsem őt választotta. Gondolom, hogy hallgassak inkább, hogy tudok a képről? vagy mit tegyek? Megpróbáljam elfelejteni az ügyet? Szerited is, idővel úgyis félrekúr?
Undorítónak tartom az egészet, valszeg kihal a vágy bennem feléje... :((( Ő már nem szeret engem. Aki ilyet tesz, az nem szeret.
Így járni!!! Nagyon rossz!
Írj még pár sort, ha tudsz tanácsot adni.
Párterapeutát biztosan nem keresne fel, különös ember. De én meg így nem tudok élni, ráadásul még tán az óvszer nélküliségebe is belement volna egy ismeretlen felajánlkozónak!!!
Borzalom!!!

Üdv. Monci
Előzmény: Vickie (2009-05-22 15:40:49)
Erre a hozzászólásra 2 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Monci válasz 2009-05-22 13:52:14
sziasztok!

Én kismamaként vagyok itthon a picimmel és most jutott tudomásomra, hogy a férjem mélben válaszolt egy partnerkeresőnek. Szép kis eszmecserét folytattak le.
Mit tegyek? Mondjam el neki? Vonjam kérdőre?
Szóval fére akar szexelni. Nem elsősorban rajtam múlik a szexhiány, szerintem sokat fogytam és nem tetszem így neki, meg mióta megszültem valahogy nem néz rám nőként. nagyon szomorú vagyok, nem ilyennek gondoltam. Szeretnék tőletek egy kis tanácsot kérni. nagyon kivagyok.

Üdv. Monci.

DaleCooper válasz 2009-05-05 18:24:36
Igen, az nagyon rossz érzés, ha van valaki, aki az életednél is fontosabb számodra, te mégsem kellesz neki. Így ismeretlenül nem mernék egyértelmű nyilatkozatot hozni, de lehet, hogy tényleg csak játszott veled ez a lány. De az is lehet, hogy egyszerűen csak élvezte, hogy figyelmes vagy vele, hogy törődsz vele, és egyáltalán nem akart bántani téged. Nem gondolta, hogy azért teszed, amit teszel, mert szereted őt. Talán most ő is össze van zavarodva, és lehet, hogy most egy ideig nem akar tudni rólad. Mindenesetre bizonyos szempontból jobb, hogy (legalább részben) tisztáztátok a problémát, és hogy nagyjából tudjátok, hogy mire számíthattok egymástól. Az én véleményem az, hogy ha tényleg igazi barátok voltatok, akkor ennek nem feltétlenül kell a barátság megszakítását jelentenie, de hát ki tudhatja. Persze most mindkettőtöknek kellemetlen lenne a találkozás, a beszélgetés, de szerintem egy kis idő elteltével alaposabban is meg fogjátok tudni beszélni a dolgokat. És talán kiderül az is, hogy miben hibáztál, ha hibáztál egyáltalán. Remélem, nem szakad meg a barátságotok emiatt.
Előzmény: kissgy1028 (2009-05-05 16:43:53)

kissgy1028 válasz 2009-05-05 16:43:53
Amiről te beszélsz, az igen kevés férfinak adatik meg. A nők többsége soha nem hajlandó kezdeményezni egy férfinál. Ha ismerkedni akarsz, akkor légy magabiztos. Én is mindig magabiztosnak mutatom magam, ha meg akarok egy lánnyal ismerkedni, pedig az esetek többségében nagyon izgulok, de ezt nem mutatom ki.
A nők gesztusaiból, testbeszédéből el tudom általában dönteni, hogy van-e értelme egyáltalán próbálkozni. Általában jól mérem fel azt, hogy melyik lánynak jövök be és melyiknek nem, éppen ezért nem tudom megérteni, hogy most mit ronthattam el annál a lánynál, akit szeretek. Abba bele sem merek gondolni, hogy esetleg, miután rájött, hogy mennyire belezúgtam, direkt csak játszadozott velem. Mindig azt éreztem mellette, hogy jó úton haladok, hogy meghódítsam a szívét, és olyan gesztusokat tett, amiket egyértelmű jelként értelmeztem.

Sajnos, még mindig nem tudom felfogni, hogy hogyan tudta eldobni magától a több éves barátságunkat.
Szerintetek van rá valami esély, hogy legalább a barátságunkat megmentsem?
El sem tudom mondani, hogy mennyire hiányzik.
Mióta bevallottam, hogy mit érzek iránta, soha nem zaklattam, csak egy bocsánatkérő levelet írtam neki, mert úgy éreztem ennyit megérdemel, és megkértem, hogy maradjunk barátok, és megígértem, hogy nem fogom az érzelmeimet rázúdítani. Ő azt válaszolta, hogy a barátságunk nagyon fontos számára, és persze, hogy barátok maradhatunk.

Valaki magyarázza el nekem, mi vezérelhette ezt a lányt, hogy már a barátságunk sem fontos neki.
Előre is köszönöm a válaszokat!
Előzmény: kutmurluc (2009-05-04 19:19:05)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

DaleCooper válasz 2009-05-04 19:55:41
Jó tanács, de akkor te miért nem valósítod meg? :)) Különben is: ha nem megyek oda senkihez, nem beszélgetek vele, akkor a két szép szememért senki nem fog rohanni utánam. Csak akkor tudom felkelteni valakinek az érdeklődését, ha egy kicsit megismer. Kontaktusok nélkül ez az egész nem működik.
Előzmény: kutmurluc (2009-05-04 19:19:05)

DaleCooper válasz 2009-05-04 18:04:09
Hát köszi a tanácsot, de én nem szeretem őt, egyszerűen csak tetszik nekem. Igazából megpróbálok egyensúlyozni. Megpróbálom őt megismerni, de próbálok vigyázni arra, hogy ne szeressek bele, ha értelmetlen. (Tudom, ez furcsán hangzik, mintha az érzelmeket irányítani lehetne.) Nekem is nemrég volt egy nagy csalódásom, nekem sem jött össze, úgy, mint neked. Éppen ezt a csalódást akarom elkerülni. Szóval ő "csak" tetszik nekem, mégis félek attól, hogy ha bevallom, hogy tetszik, a későbbiekben nem lesz esélyem. Szeretném őt elhívni valahová, hogy jobban megismerhessük egymást, de nem tudom, hogy ő akarná-e, és félek a beégéstől. Most úgy érzem, hogy lassacskán haladunk, viszont tartok attól, hogy ha most elhívom valahová, akkor elvész az az eredmény, amit elértünk.
Sajnálom, hogy így alakultak a dolgaid, és megértem, hogy mit érzel. Az a lány, aki miatt engem ez a csalódás ért, a világon a legfontosabb lett volna számomra. Én is belezúgtam abba a lányba, úgy, ahogy te ebbe. Amikor közölte velem, hogy inkább hagyjuk az egészet, bennem is egy egész világ omlott össze. Összesen egyetlen randiig jutottunk el, de számomra az maga volt a boldogság. Életemben először akkor hittem el, hogy valakinek tényleg szüksége lehet rám. Éppen ezért volt utána olyan nagy a csalódás. Mondjuk a mi esteünk annyiban másabb, hogy beszélőviszonyban maradtunk, sőt segítünk egymásnak, amiben tudunk. De akkoriban én is elvesztettem minden életkedvemet, és megértem, amit érzel. Tudom, sablon szöveg, de az idő megold mindent, és találsz majd egy másik lányt.
Előzmény: kissgy1028 (2009-05-04 15:44:33)

kissgy1028 válasz 2009-05-04 15:44:33
A saját helyzetemből kiindulva azt tudom neked tanácsolni, hogy csak akkor valld be az érzéseidet, ha felkészültél arra, hogy ezzel a lépéseddel legrosszabb esetben örökre elveszítheted őt. Én sajnos pontosan így jártam. Ha elolvasod az előző hozzászólásaimat, akkor rájössz hogy mire gondolok.
Hétvégén tudtam meg ugyanis, hogy az akit igazán szeretek soha többé nem akar velem találkozni, pedig csak annyit tettem, hogy bevallottam neki, hogy mennyire belezúgtam. Már egy hónapja nem is találkoztam vele. Úgy érzem lassan belehalok a bánatba. Az egészben az a legborzasztóbb, hogy azt mondta, hogy olyan jó barátok vagyunk, hogy ezt nem akarja azzal tönkretenni, hogy párkapcsolatba kezd velem. Kérdem én, ha olyan jó barátok vagyunk/voltunk négy éve már, akkor hogyan dobhatja el így a barátságunkat.
Nem kívánom azt senkinek sem, hogy örökre elveszítse azt az embert, aki legfontosabb az életében.
Sajnos a bánat most már teljesen felemészt, úgy érzem nem bírom ki, ha soha többé nem láthatom a szerelmemet.
Előzmény: DaleCooper (2009-05-01 21:49:59)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

DaleCooper válasz 2009-05-01 21:49:59
Hát... öööö... lenne egy dolog, amiben szeretnék segítséget kérni. Van egy lány, aki tetszik nekem, de nem tudom, hogyan mondjam el neki. Egy munkahelyen dolgozunk, és szoktam is keresni a társaságát. Csak az zavar, hogy nem tudunk kettesben maradni. Még ha távolabb vannak is tőlünk emberek, ez akkor is feszélyez engem. Pedig már mindenki látja, hogy járok utána, próbálok a közelében lenni. Őszintén szólva talán őt se zavarja, hogy ha ott vagyok mellette. A múltkor bókoltam neki, és sikerült zavarba hoznom. Szóval ezzel talán nem is lenne semmi baj. Csak éppen amikor el kellene mondanom, hogy tetszik, és hogy szeretném elhívni valahová, hogy jobban megismerkedhessünk, egy hang se jön ki a torkomon. Pedig gondolatban olyan jól kitervelem, hogy mit fogok mondani, csak aztán képtelen vagyok rá.
Én úgy látom, hogy ez összetett probléma. Egyrészt nem akarok csalódást okozni magamnak, és félek, hogy ha nemet mond, akkor ciki lenne összefutni. Nem szeretném elrontani a kapcsolatunkat, és úgy gondolom, hogy ha elhívom őt valahová, akkor talán végérvényesen eljátszottam a lehetőségemet. Úgy gondolom, ha még nem hívom el, akkor talán lassacskán közelebb tudok kerülni hozzá, és még mindig megmarad az esélyem, hogy később elhívjam. Ha viszont most elhívom, akkor talán végérvényesen lőttek mindennek.
Másrészt ott van az, hogy élőben nekem soha nem mentek az ilyen kapcsolatteremtéses, udvarlásos dolgok. Soha nem tartottam magam jó pasinak, és nem is vagyok az. Egész életemben féltem attól, hogy ha én próbálnék meg "udvarolni" egy szép lánynak, akkor az kinevetne, esetleg lesajnálna. Szerintem ez a félelem is bennem van. Tudom, hogy személyesen kellene neki elmondanom, hogy tetszik, de attól tartok, hogy ha élőben ott vagyok mellette, akkor soha nem lesz bátorságom elmondani. Megírni könnyebb lenne, de azt azért nem szeretném, mert az személytelenebb, és talán kevésbé megtisztelő. És most nem tudom, hogy mit csináljak.
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Pogi válasz 2009-04-19 20:38:39
ki minek tartja magát..
Előzmény: kutmurluc (2009-04-19 19:18:39)

Pogi válasz 2009-04-19 18:23:54
Nem baj legalább rendelhetsz viagrát!
Elküldtem!

Pogi válasz 2009-04-19 17:01:15
Mostanában nem ez volt a legfontosabb problémám..mi az email címed?

Pogi válasz 2009-04-19 12:17:24
Ja és nem te vagy ám az egyetlen akinek ennyi idősen még semmilyen tapasztalata nincs, nehogy azt hidd...tudom nem vigasztal, de azért légy vele tisztában, hogy rengeteg ember van akinek még 30-35 éves korában sem volt semmilyen tapasztalata nőkkel..úgyh egyáltalán nem vagy ciki..
És ez nem azért van mert az ember csúnya, vagy szegény..Mert a legrondább ember is talál társat ha olyan elragadó a személyisége, vicces, kedves stb..
Itt a chaten is sok olyan fiú/lány van aki (szerintem) teljesen jól néz ki és mégis magányosak..
Ha érdekel bár tudom hogy nem, de engem sem a külsőmért szeretnek, szerettek, hanem mert állítólag vicces vagyok..(hihi) meg a belső tulajdonságaim miatt..
Ha kicsit összeszednéd magad te sem lennél ennyire rossz parti:)

Pogi válasz 2009-04-19 12:06:53
Senki sem fog kopogni az ajtódon és szerelmet vallani neked hiába is várod. Ki kéne nézni a szabadba esetleg rámosolyogni emberekre...És még az előző kérdésedre visszatérve, szerintem azért nem jutottál még el semeddig mert egész nap otthon ülsz és sajnáltatod magad és ha esetleg valaki még meg is ismerne chaten keresztül annak is elmegy a kedve tőled mert annyira negativ ember vagy..

Persze mondhatod hogy az emberek tettek ilyenné, de ez igazából senkit sem érdekel, mert mindegy hogy mitől vagy ilyen, a lényeg hogy egy ilyen társ (amilyen jelenleg te vagy) csak púp az ember hátára..

Pogi válasz 2009-04-19 09:55:08
Mert tenni is kell valamit,hogy legyen valakid nem csak várni a sült galambot, ez elég közhelyes volt?

kissgy1028 válasz 2009-04-15 18:38:40
Köszönöm, hogy szurkolsz nekem!
Azt én már régóta érzem, hogy ő az akire egész éleremben vártam. Az a legfurább a dologban, hogy több, mint három évig csak barátként tekintettem rá. Talán ennyi időre volt szükségem, hogy megismerjem annyira, hogy rájöjjek ő az igazi.
A nyaralásból úgy néz ki nem lesz semmi, de most hétvégén, lesz öcséméknél egy házibuli, amire elmegyek, és ott lesz a lány is a jelenlegi párjával.
A napokban beszélgettem az öcsém barátnőjével a lányról, és egyszerre mondott olyan dolgokat, amik nagyon fájtak és boldoggá tettek.
Azt mondta, hogy ez a lány előhozza belőlem a legjobb énemet. Teljesen pozitív hatással van rám. Mellette teljesen férfiként viselkedem, mely a nőknek nagyon imponál. Sugárzok a boldogságtól és az örömtől a társaságában.
Az öcsém barátnője egyébként azt mondta, hogy ő lenne a legboldogabb, ha a legjobb barátnőjével összejönnék.
Az is kiderült, hogy a lány már régóta (kb 4 hónapja) tudja, hogy tetszik nekem, de ő mégis azt mondta nekem, hogy ebből az egészből semmit nem vett észre. Most az öcsém barátnője is csalódott benne, mivel ő sem érti minek kellett erről hazudnia, hiszen tudhatta volna, hogy erre a dologra igen hamar fény derül. Kiderült az is, hogy jelenleg rengetegen udvarolnak neki, és az öcsém barátnője szerint ez a helyzet most nagyon tetszik neki.
Azt is elmondta az öcsém barátnője, hogy már többször kérdezte, tőle, hogy bejövök-e neki, és elég pozitív dolgokat mondott velem kapcsolatban, de azt hozzátette, hogy egy távkapcsolatba még egyszer nem menne bele. Az öcsém barátnője frappánst választ adott neki erre, hogy ez biztos nem lenne távkapcsolat, mivel én, ha összejönnénk egyből költöznék abba a városba, ahol ő lakik, és ez teljes mértékben igaz is.
Most csak azon gondolkodom, mi lenne a leghelyesebb, hogyan viselkedjem vele, ha hétvégén találkozunk?
Legyek továbbra is kedves hozzá, vagy nézzem levegőnek, esetég tegyem féltékennyé?
Szívesen fogadom a tanácsokat!
Előzmény: ksanc (2009-04-15 08:56:19)

Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 Következő
Új Hozzászólás
Google PageRank