HÍREK * REGISZTRÁCIÓ * BELÉPÉS * CHAT * FÓRUM * CIKKEK * TESZTEK * SEGÍTSÉG * LINKEK

Párkapcsolati problémák

Vissza a témákhoz
Új Hozzászólás

Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 Következő
Ugly válasz 2008-07-06 07:51:09
"Egy nagyon csúnya nõ elmegy a pszichológushoz:

- Jaj, doktor úr, én annyira csúnya vagyok, hogy senki nem akar velem szóba

állni, megérinteni, vagy akár csak rámnézni! Tud rajtam segíteni?

- Természetesen. Az Ön legnagyobb baja az, hogy nincsen önbizalma. Mindenki hordoz magában szépséget, ezt kell a külvilág számára megmutatni. Meglátja, ha véget ér a terápia, akkor annyival jobban fogja becsülni magát, hogy az a kisugárzik majd a külsejére, és nem lesz gondja az emberekkel.

- Doktor úr, ez nagyszerû, mikor kezdhetjük a terápiát?

- Most azonnal. Jöjjön kérem, feküdjön le ide a díványra, arccal lefelé... "

Ugly válasz 2008-07-06 07:19:29
És még annyi Human Errornak: írtad, hogy szabadságot hozott az exnek a kapcsolat vége és ez jó. Egy csúnya nőnél egy idő után mindenkinek szabadságot hoz a kapcsolat vége: menekülnek a férfiak a kapcsolatból. Ezért hozott neki is szabadságot. Gondoloom már túl nyomasztó volt számára a barátai cikizése. Egyértelmű már, hogy csak átmeneti időszakra kellettem: amíg nem talál jobbat. Megtalálta és útban voltam, de sajnált valamennyire , így inkább annyira szemét volt velem, tehát provokált, hogy én dobjam ki. Megtörtént. Ő már boldog az új partnerrel, én pedig .............

Hirdetés

Ugly válasz 2008-07-06 01:28:48
Ja és köszönöm Human Errornak a választ.

Ugly válasz 2008-07-06 01:28:02
A "szakítás" pár hete történt, de ami miatt képtelen vagyok most aludni és borzalmasan érzem magamat: ma kiderült ő talált már más valakit.

A nick nevemről:nem hiszem, hogy önértkelésről lenne szó. Sajnos nem. Mások értekeléséről, ők értékeltek le. Nem tudom miért ilyen gonoszak az emberek, hogy csupán külső alapján szinte azonnal negatív véleményt fogalmazzanak meg rólam. Jó, hát biztosan kompenzálható a csunyaság azzal, ha valaki nagyon magabiztos, de sajnos ez nálam nem alakult ki.
Biztosan nem én lennék az egyedüli csúnya ember az utcán, sőt én is ki szoktam menni az utcára, eljárni rendezvényekre. De annyi sok negatív élménnyel járt(beszólások, hol szemembe, hol hátam mögött...mellőzések, megalázások), hogy ezért nem megyek már. Azért lettem ugly, mert úgy vélem, hogy minden problémám a külsőmből fakad:( A társadalomban az ember a külsejével van jelen, ha az nem elfogadott, akkor a személyét sem kívánják elfogadni.:(( Ezt csak az tudja, aki hasonló helyzeteket élt már át...nagyon nehéz. Kb olyan, mint mondjuk cigánynak lenni...

human.eRRor válasz 2008-07-05 22:33:32
Szia Ugly!

Annak ellenére, hogy mennyire fájt, valószínűleg jól döntöttél, ha az expárodnak ez ténylegesen meghozta a szabadságot. Nem lehet senkit belekényszeríteni egy kapcsolatba, esetleg meg lehet próbálni, de nem szokott jól elsülni sosem, merthogy az már a kapcsolat alapjait rombolja le, ha valaki kényszerből van csak benne. Amíg nem tudni, hogy mikor szakítottatok, sajna nem lehet megmondani, hogy mi lehetne a legjobb megoldás, ezért kérlek ezt majd írd le.

Azt már látni ebből a hozzászólásodból is, hogy a negatív önértékelésed milyen mértékben képes aláásni a kapcsolatod más emberekkel. És emiatt igenis fontos, hogy miért lettél te még itt egy anonim arctalan fórumon is "ugly"?

Human

Ugly válasz 2008-07-05 08:57:58
Nem szeretném Caty problémájáról elterelni a figyelmet, sőt ehhez kapcsolódó: mi van akkor, ha én azt szeretném a páromtól, hogy együtt legyünk , harmonikusan stb. és ő meg már nem ezt szeretné. Hogyan csökkenthető ilyenkor a fájdalom?!
Caty helyzetéhez hasonló szituban én a szakítást láttam egyedüli megoldásnak, csakhogy ez nekem borzalmas fájdalommal járt, az exnek meg meghozta a szabadságot. Természetesen nem ex elvesztését sajnálom, mert egy gerinctelen alak, hanem magamat sajnálom...nekem sincsenek barátaim, sajnos nem vagyok társasági alkat, érzik is az emberek, kerülnek is és amikor még próbálkoztam társaságba járni, nagyon kínos volt, tehát egy negatív élmény, amit inkább elkerülök ösztönösen is. Most itt állok /pontosabban ülök otthon/ állandóan egymagamban... a kapcsolat abból a szempontból volt jó, hogy volt legalább egy ember aki kapocs volt a külvilág felé. Új társat nem hiszem, hogy tudok találni /ld nickem jelentése..jó tudom : egyszer már sikerült, így ezután is sikerülnie kell, de ez nem így van..ha kell majd kifejtem/ a magány pedig egyre nyomasztóbb és egyre sötétebb gondolatokat ébreszt bennem.

human.eRRor válasz 2008-07-03 20:42:59

Szia Caty! Üdvözöllek én is itt a fórumon. :-)

Az általad írtak több szempontból is kérdéseket vethetnek fel, én ezek közül most néhány olyanra reflektálnék, ami a legszemélyesebb, vagyis ami nem rólatok, hanem kizárólag rólad szól.

Az első és talán legfontosabb kérdés az, hogy te mit szeretnél a párodtól, mi az amire jelenleg legjobban vágysz a párkapcsolatoddal kapcsolatban?

A második dolog ennél kicsit bonyolultabb. Néhány mondat, amit írtál érezhetően a legmélyebb érzéseid és gondolataid tükrözik, összesűrített formában. Azt írtad, te csak azt szeretnéd, hogy a párod szeressen, és egyből utána, hogy legyen értelme az életednek. Bár nem jeleztél a mondatban e két dolog közt kapcsolatot, de azt érezni mindebből, hogy számodra a párod nem csupán képletesen, hanem valójában az életed értelme. Ez egy jól működő párkapcsolatban nagyon is helyénvaló érzés, de utána folytatod, és jelzed, hogy a párodon kívül nincs senki, akien megbíznál annyira, hogy ezt elmondd, a munkád, a más irányú elfoglaltságaid, pedig nem tudják pótolni az emberi kapcsolatokat. Természetesen nem is pótolhatják. Röviden összegezve úgy fest, hogy te a párodért teljes egészében feláldoztad magad. Az, ami most nagyon rosszul esik neked ebben, hogy ezt nem látja, nem veszi észre és nem értékeli kellőképpen. Ezek persze csak következtetések részemről, és cáfolj meg, ha ez részben vagy egészében másképp van. De engem ezzel kapcsolatban az érdekelne elsősorban, hogy mikor kezdtek el mellőled lemorzsolódni a barátok, és miért? Van-e olyan a párodon kívül, akivel még szoros a kapcsolatod? Mit gondolsz, mi miatt lehetett, hogy ezek a dolgok így alakultak, és mit vártál el a kapcsolattól, amikor így kezdett alakulni az életed?

Üdvözlettel:

Human


caty válasz 2008-07-02 18:09:57
Helló!
Muszáj valakinek elmondanom mi bánt, mert úgy érzem megőrülök. Az a gondom, hogy elég hosszú ideje vagyok már a párommal, akit nagyon szeretek, de úgy tűnik ő nem egészen így érez. Kb 1 éve kezdődtek a problémák, amikr ő elkezdett msn-en beszélgetni egy idősebb, családos nővel, minden délután és este. Együtt élünk, és ennek elleére is, amikor kérdőre vontam azt mondta barátok. Mellesleg egy városban élünk:(. De amikor észrevettem, hogy velem csak veszekedni tud a párom, folyton csak bőgtem. Azelőtt mindig vidám voltam és ezt a barátaim is így gondolták. Folyton sms-eztek is, amit persze alkalom adtán néha megnéztem, és azt írogatták egymásnak szeretlek, meg hiányzol.Amikor megkérdeztem a párom mit jelent ez azt mondta nem kell tűrnöm ha nem akarok, meg hogy mindig beszélni fog vele bármit is csinálok. Már annyira belebetegedtem ebbe, hogy nyugtatót szedtem, amitől hízni kezdtem, most van 10kg feleslegem, ami persze annyira zavar, hogy néha gyűlölöm magam. Nos azóta már ritkábban beszélnek, de azért beszélnek, amikor a nő azt gondolja dolgozom és nem tudom meg.Állítólag nem találkoztak sosem, amit elhiszek mert a nőnek 1 éves gyereke van, meg nagyobb is,és logkusan átgondolva csak nem csinál ilyet egy anya. Ami a lényeg, hogy nem bírom elfogadni, hogy a párom bármilyen formában is másé legyen, hogy mással törődik, én meg ha szeretnék beszélgetni meg sem hallgat, lerendez azzal, hogy megint hülye vagyok, meg én meg akarok tíltani neki mindent. Én csak azt szeretném, hogy szeressen, meg hogy legyen értelme az életemnek, ne attól kelljen mindig rettegnem mikor csal meg, azt hiszem nem bízom benne. De nem tudnék nélküle élni.Biztos velem van a baj, rossz a felfogásom. A barátnőimmel már nem állok olyan közeli kapcsolatban hogy beszéljek erről, meg nem is akarom, hogy mindenki rajtam röhögjön. Ezért kerestem meg ezt az oldalt. Próbáltam megváltozni, úgy felfogni hogy barátok és kész, de munka közben is eszembe jut, hogy vajon most beszélnek-e, mikor fognak... Ez egy agyrém, nem hiszem el hogy ez velem történt, történik. Nem tudom mit kellene csinálnom. Úgy csinálok, mitha az én nyavajám olyan nagy dolog lenne, pedig mároknak ennél sokkal nagyobb problémái is vannak. Már magamat is fárasztom.Próbaáltam már keresni valami elfoglaltságot, hogy ne foglalkozzak a témával, de semi sem tud igazán lekötni, ha nmindez eszembe jut máris feláll a hajam. Köszönöm, hogy kiírhattam magamból.
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Whykicky válasz 2008-05-05 23:34:02
Szia Vickie,

Igen az utóbbi. Úgy vigyázok magamra, hogy páncélba búrkolom szívem. Hogy másképp lehet?

Amit írtál az adásról, az tök jó. És törekedni is fogok felé, mert mindenki megérdemli hogy kapjon.

Köszi a választ és jó éjszakát!

Előzmény: Vickie (2008-05-05 11:57:09)

Hirdetés

Whykicky válasz 2008-05-05 11:26:44
Sziasztok!

Most jöttem vissza egy 10 napos meditációs tanfolyamról, ami nagyon hasznos volt. Rájöttem hogy szakítanom kellett a pasimmal, akivel 1 hónapja együtt voltam, mert nem őt szerettemmeg, hanem a törődését, és a szeretetét. Ezt önzőség lett volna megtartani, mivel én tudtam volna viszonozni. Arra is rájöttem hogy akibe 4 éve szerelmes voltam, még mindig a szívem csücske, és őt keresem mindenkibe, és várok rá. Továbbá az is kikristályosodott, hogy mivel a szüleim magamra hagytam 17 évesen, így a kapcsolataimmal szembe egy állandó félelem él bennem, hogy mikor hagy el akit szeretek.

Szerintetek, ezek a felismerések után, miken kéne változtatni? Hogyan? És milyen sorrendben?

Előre is köszi az ötleteket, és szép napot nektek teli örömökkel!

Why

human.eRRor válasz 2008-05-04 10:21:07
Szia Naftalin!

Üdv nálunk. :-) Vickievel én is csak egyetérteni tudok, valóban az a legjobb ebben a helyzetben, ha újra felveszed a kapcsolatot a volt pároddal. És aztán attól függően, hogy ez hogyan alakul, lehet majd gondolkodni a további lépéseken. Csak annyit fűznék ehhez hozzá, hogy ha olyasmi történik köztetek amit szívesen megosztanál vagy kérdésed lenne, akkor bátran írj újra. :-)

Üdv

Human

human.eRRor válasz 2008-05-04 10:17:47
Szia DaleCooper!

Nem zaklatsz a problémáddal, sőt. Ezekről a kérdésekről érdemes beszélgetni mindenféleképpen.

A most felvetetett kérdésedre részben már utaltam az előző válaszomban, de most kicsit részletesebben is kifejteném. Az önmagadról adott leírásodból úgy tűnik, hogy számodra a másokon való segítés nagyon fontos. Megértően és nyílt szívvel közelítesz más emberekhez. Ez sok esetben nagyon jó tud lenni, hisz megbíznak benned az emberek és ha baj van, hozzád fordulnak. Azonban, ha az emberekkel való kapcsolataidban csak ez az egy mintázat érvényesül, és nem fordítasz figyelmet a te saját igényeidre, akkor ez azt eredményezheti, hogy az emberek csupán akkor keresnek meg, ha valami segítséget szeretnének tőled kapni. Talán nem érvényes ez mindenkire, és csak a lányokkal viselkedsz így. A legtöbb lány azonban nem ezt a viselkedést várja el attól a férfitól, akit ő párjaként szeretne látni. A saját személyiséged háttérbe tolása eredményezheti azt, hogy mindenkinek szimpatikus vagy valamennyire, és ezzel el lehet kerülni, hogy egyesek rossz szemmel nézzenek rád. De így sajnos azt is elkerüli az ember, hogy másoknak nagyon szimpatikus legyen. Biztos vagyok abban, hogy a segítőkészséged és állhatatosságod nagyon sok lánynak tetszene a kapcsolatotok egy későbbi szakaszában, de egy kapcsolat elején, ha így viselkedsz, akkor inkább barátként fognak rád tekinteni. Nyugodtan add magad, azt amilyen valójában te vagy és ha nyitott vagy más emberek felé, nem visszahúzódó, akkor nagyon hamar egy párkapcsolatban találod majd magad. :-)

Üdv

Human

naftalin válasz 2008-05-03 23:06:42
Kedves Vickie!

Nos lehet, hogy igazad van. Lehet hogy teszek is egy próbát.
ki tudja ?
Próba szerencse.
Kösszi

naftalin válasz 2008-05-01 20:52:37
Sziasztok!

Akkor elkezdem, hiszen én dobtam fel a témát.
Az én sztorim már kb. 2éve törtzént.
Az akkori barátnőm szakitott velem, de előtte meg csalt egy tőle tíz ével idősebb faszival.
Megpróbáltam túl tenni magam ezen.
De nem ment és erre nem rég jöttem rá.
Már közel 1 éve nem láttam ezt a lányt
de mst kedden láttam
És nem gyülőletet éreztem iránta mikor rá néztem, hanem arra gondoltam hogy ő volt az igazi és megint bele szerettem de tudom hogy nincs esélyem.
mégsem tudom elfelejteni.

Köszi a hozzá szólásokat előre is.

Ja és osszátok meg nyugodtan személyes élményeiteket is.

DaleCooper válasz 2008-04-30 22:06:06
Szia, Human!

Köszönöm, hogy válaszoltál. Remélem, nem haragszol, amiért ismét a segítségedet kértem. Nekem csak az fájt, hogy ebben az esetben úgy éreztem, hogy lehet valami esélyem, de úgy látszik, nagyon félreértettem valamit. Csak azt nem tudom, hogy mit, mert azokból az apróságokból, amiket elmondtam neked, én azt szűrtem le, hogy talán kialakul valami. És azt sem értem, hogy miért kerül el engem a boldogság, holott igyekszem a lehető legtöbb embernek segíteni. Az élettől azonban mégsem azt kapom vissza, amit várok. Vajon nem jogos-e az én kérésem, hogy szeretnék boldog lenni? Nem annyira ez a konkrét eset bánt, hanem ez az általános fájdalom. Meddig kell még várnom? (Ez persze csak költői kérdés volt, a választ te sem tudhatod.) És vajon miért jött az utamba ez a lány, ha nem lehetett köztünk semmi? Olyan jó lenne, ha lenne egy lány, akivel együtt tervezhetnénk az életünket, akivel megbeszélhetnénk olyan dolgokat, amik csak kettőnkre tartoznak. Amikor boldog párokat látok magam körül, fájdalmamban igyekszem tudomást sem venni róluk. Tudom, hogy ez csak álmegoldás, de nekem egyelőre ez marad. Minden egyes ilyen látvány után egyre szomorúbb vagyok, hogy nekem nem jár a boldogság. Még nem tudom, hogy milyen az, ha kölcsönösen szeretjük egymást valakivel, ha összebújhatunk (nem feltétlenül a szexre gondolok, hanem arra, hogy dédelgetnénk egymást), ha boldogok vagyunk. Mások azzal büszkélkednek, hogy ezt vagy azt a lányt megkapták. Félre ne értsd, én nem ezt akarom. De akkor nekik miért sikerül, ők miért boldogok, még ha időlegesen is? És a mostani eset után honnan tudjam, hogy egy lány akar valamit tőlem (ha egyáltalán lesz valaki)? Milyen jeleknek hihetek? Mert én már csak biztosra szeretnék menni, nem akarok több fájdalmat. Tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű, de talán érthető lenne a kérésem. Úgy érzem, van jogom ehhez. Mások a sokadik kapcsolatukon vannak túl, én meg csak egyetlenegyet kérek, hogy végre boldog lehessek, és boldoggá tehessek valakit. Olyan sokat kérek az élettől? Úgy látszik, hogy igen.

Ne haragudj, hogy ismét a problémáimmal zaklattalak, de úgy éreztem, hogy ezt el kell mondanom. Köszönöm, hogy meghallgattál.

Minden jót. Dale

human.eRRor válasz 2008-04-30 18:34:58
Szia DaleCooper!

Jó, hogy megírtad azt is, hogy mi történt az után, hogy beszéltél a lánnyal, aki tetszik neked.

Sajnálom, hogy így alakult, ahogy alakult, ez nagyon nehéz helyzet lehet számodra, érződik is a szomorúság a soraidon. Mégis, visszakanyarodnék ahhoz, amit még az események előtt beszéltünk; ez a helyzet, amiben vagy rossz, de már nem bizonytalan. Tudom, hogy ez kevésnek tűnik amikor benne van az ember egy ilyen helyzetben, de annyi előnye mégis van, hogy ha lezárta magában ezt a nehéz időszakot, akkor a figyelme a jöváre irányulhat. Lehet, hogy számodra ez a lány lett volna akit keresel, lehet, hogy nem. Ezt most nem fogjuk megtudni. Az viszont biztos, hogy van rajta kívül olyan lány, akit szerethetsz, és aki viszontszeret téged. Talán még nem érzed ezt, de tudni te is tudod.

Amiket leírtál sokak véleményével egyezik. A lányok gyakran az őket kevésre becsülő, önmagukat megjátszó férfiakat szemelik ki maguknak. Ez azonban nem igaz minden lányra, pláne arra a típusra, amilyen típusú lányt te szeretnél magad mellett tudni. Ahhoz azonban, hogy ilyet találj, biztos, hogy meg kell tanulnod valamit. Méghozzá azt, hogy a saját érdekeid (amennyiben nem sértik mások jogait), ne helyezd a tiedéi elé. Ha így gondolkodsz az nem önzés, hanem szocializált önérvényesítés, de ez olyan valami amit gyakorolnod kell. Gyakorolnod kell azt, hogy nemet mondj mások kérésére, azt is, hogy büszke légy és kifejezd az igényeidet.

Üdv,

Human

DaleCooper válasz 2008-04-29 14:00:12
Szia, Human!

Bocs, hogy ismét írok, de szükségem van erre. Még tegnap este írtam egy e-mailt a lánynak, de az jött vissza, amire nagyjából számítottam. Nem akarja otthagyni a barátját, és ezt meg is értem. Én viszont nem tudom őt elfelejteni, pedig tudom, hogy ezt kell tennem. Vajon mit érthettem félre? De most már talán mindegy is. Csak az fáj, hogy úgy éreztem, hogy életemben először talán én is boldog lehetek végre. Azt kívánom, hogy bárcsak sose találkoztam volna vele, hogy ne is tudnám, hogy a világon van. Irigylem azokat, aki boldogok, és gyűlölöm Istent, amiért így kínoz. Szörnyű érzés látni, hogy körülöttem mindenki boldog, nekem viszont még senki nem mondta, hogy szeret, és én sem szerethettem még senkit. Aki nem becsüli meg a barátnőit, hanem csak "arra" hajt, és egy-két hónap után eldobja őket, annak miért sikerül, rá miért "tapadnak" a lányok, pedig nem szereti őket igazán? Én őszintén tudnék szeretni, szeretném, tisztelném, megbecsülném azt, aki engem szeretne, de úgy látszik, hogy ez lehetetlen. De már megszoktam, hogy nem úgy alakul az életem, ahogyan én szeretném. Én mindig segítettem másoknak, de nem igazán kaptam ezt vissza az élettől. Valamit próbálok elérni az életben, és ha van egy kis jó dolog, akkor rögtön jön utána a rossz is. Remélem, azért idővel könnyebb lesz. Köszönöm, hogy elolvastad az üzenetemet. Szép napot - legalább neked legyen az.

DaleCooper válasz 2008-04-28 21:22:42
Szia, Human!

Köszönöm a jótanácsot, és köszönöm, hogy foglalkoztál a problémámmal. Őszintén szólva nagyon össze voltam (és vagyok) zavarodva, ezért is jó, hogy segítettél nekem. Soha nem éreztem magam ilyen közel a boldogsághoz, mint azelőtt, hogy megtudtam volna, hogy van barátja a lánynak. Utána viszont elkeseredtem, de elfelejteni nem tudom őt. Éppen ezért úgy fogok tenni, ahogy tanácsoltad: megbeszélem vele a dolgot. A bizonytalanságnál még talán a visszautasítás is jobb. Igaz, hogy fájni fog, ha nemet mond, de meg fogom érteni. Fájni fog, mert olyan lánynak gondolom, aki igazi társ lenne. Én nem a szexre hajtok, hanem szeretnék szeretni és viszontszeretve lenni. A többi majd úgyis jön magától. Csak abban voltam bizonytalan, hogy van-e jogom beleavatkozni egy működő kapcsolatba. Ezek szerint nem teszek rosszat, ha elmondom az érzéseimet.

Még egyszer köszönöm a segítségedet, és remélem, hogy minél több embernek tudsz támaszt nyújtani.

Üdv

Dale
Előzmény: human.eRRor (2008-04-28 20:37:36)

human.eRRor válasz 2008-04-28 20:37:36
Szia DaleCooper!

Így, hogy pontosan leírtad, hogy mit gondolsz és mit tapasztalsz, már átlátható a történeted.

Az jól érezhető a leírásodból, hogy nagyon tetszik neked ez a lány, és az is, hogy milyen kutyaszorítóban érzed magad, hiszen az eszed és a szíved mást diktál. A teljes önfeladás általában nem éri el azt a célt, amit a megvalósítója elvár, ezért az a felvetésed, hogy esetleg beszélj a lánnyal sokkal jobbnak tűnik. Ezt a konkrét helyzetet azonban megbonyolítja, hogy van valakije. Akár így, akár úgy döntene, felmerülhetne benned kétely azzal kapcsolatban, hogy jól cselekedtél-e. És mégis. Mindezek ellenére is a legjobb nyílt lapokkal játszani, vagyis megbeszélni vele, amit iránta érzel, ahogy te ezt már felvetetted. A beszélgetés után megszűnne a bizonytalanság, és ez már önmagában megnyugtató lenne, még akkor is, ha csupán barátként tekint rád.

Human
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

DaleCooper válasz 2008-04-27 19:05:50
Kedves Human!

Köszönöm, hogy érdeklődsz utánam. Nem vagyok a női nem nagy szakértője, éppen ezért vagyok bizonytalan. Néhány dologból úgy tűnt, hogy érdeklődik utánam a lány: pl. megkérdezte, hogy mit vettünk a tanfolyamon akkor, amikor ő nem volt ott; többször "szemeztünk" (vagy csak én hittem annak), illetve rám mosolygott; a vizsga előtt a barátnőjével és az anyukájával átültek a velük szemben lévő széksorra, átellenben velem; plusz a retiküljét is leejtette (hogy szándékosan-e, nem tudom). Mindenesetre ezeket egyfajta női praktikának tudtam be, de lehet, hogy csak én tévedtem.

Tetszik nekem, mert olyan, mint egy földre szállt angyal (ezt most komolyan mondom), és pont olyan nőnek gondolom, akit tudnék szeretni és aki viszontszeretne. Csak hát az a baj velem, hogy mindig a mások érdekeit tartom előbbrevalónak, mint a magamét. Ezért sajnálnám a barátját, mert beleképzelem magam a helyébe. Én vajon mit tennék, ha valaki elvenné tőlem a barátnőmet? Így aztán mindig azon segédkeztem, hogy másoknak jól sikerüljön az élete (minden téren), míg magamra alig fordítottam időt. Ezt valószínűleg rosszul tettem.
Ráadásul volt már több csinos lány is, aki tetszett nekem, de nem mertem elmondani nekik az érzéseimet, mert a beszélgetéseink közben kiderült, hogy volt barátjuk. Aztán már alapvetően abból indultam ki, hogy a csinos lányoknál valószínűleg nem lenne esélyem, hiszen biztosan van barátjuk. Most erről a lányról nem feltételeztem ilyesmit, de szembesülnöm kellett a ténnyel. Éppen azért vagyok ennyire zavarban, mert ilyen felállásra nem számítottam. Ennek ellenére csak rá tudok gondolni, és már ott tartok, hogy őszintén elmondok neki mindent, döntsön ő. Szerinted ez helyes lenne? Szeretem, ugyanakkor azt szeretném, ha boldog lenne, és ha most boldog, akkor úgy érzem, hogy nincs jogom megzavarni a boldogságát. A kapcsolata elvileg két éves, és a lány barátnője azt mondta, hogy jól megvannak. Éppen ezért nem is akartam elmondani a lánynak, hogy mit érzek iránta, de lassan úgy érzem, hogy csak így nyugodhatok meg. Ha független lenne, akkor teljes természetességgel elmondanék neki mindent, így viszont nem tudom, hogy mit tegyek. Lehet, hogy öntudatlanul tett ilyen lépéseket, és csak én értettem félre azokat. Arra is gondoltam, hogy egyszerűen "felnéz" rám, mint idősebbre. Remélem, segítettem valamit. És köszönöm, hogy foglalkozol velem.

Üdv
Előzmény: human.eRRor (2008-04-27 16:18:03)

human.eRRor válasz 2008-04-27 16:18:03
Szia DaleCooper!

Jó, hogy itt vagy nálunk, és neked is köszönöm, hogy írtál.

A helyzetet, amit megosztottál, áthatja a bizonytalanság. Egyrészt bizonytalan, hogy a lány mit akar tőled. Jó lenne tudni, hogy pontosan mik azok az apró jelek, amikből te arra következtetsz, hogy ő szeretne tőled valamit. Amikor válaszolsz, kérlek majd írd le. Másrészt mintha az is bizonytalan lenne, hogy te mit akarsz tőle. Tetszik is, de közben felül is tudsz emelkedni azon, hogy ő hiányzik és persze atekintetben sem vagy magadban biztos, hogy jó lenne-e ha egy párkapcsolatban lévő lánnyal kezdenél.

Anélkül, hogy a kiszemelted reakcióit ismerném nem szeretném állítani, hogy ő akar (vagy nem akar) tőled többet. De az, hogy kapcsolatban van, valószínűleg egy komoly jelzés arra, hogy ő más mellett van elköteleződve.

kérlek írj még kicsit több konkrétumot a helyzetetkről, azt követően én is tudok majd pontosabb lenni.

Üdv

Human
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

DaleCooper válasz 2008-04-25 10:22:58
Sziasztok!

Lenne egy problémám, hátha tud valaki segíteni. Azt előre is megköszönöm. Szóval az a helyzet, hogy szeretek egy lányt, de neki van barátja. Nem akarom tönkretenni a kapcsolatukat, de a lányt sem tudom elfelejteni. Ráadásul a dolog még bonyolultabb, mivel úgy éreztem, hogy a lány valamilyen szinten közeledni próbált hozzám, csak nem tudom eldönteni, hogy ez csak a "haverkodás" körébe tartozik-e, vagy esetleg egy "kicsit többet" akart. Félek neki elmondani az érzéseimet, mert nem szeretném, hogy esetleg miattam szakítsanak. Másrészt viszont pont olyan típusú lány, akire szükségem lenne: gyönyörű, csinos, kedves, okos, és csak rá tudok gondolni. A dologhoz hozzátartozik, hogy ő 18, és 24 vagyok. Nem elsősorban a korkülönbség zavar, hanem az, hogy egy rossz lépésemmel talán tönkretehetem mások életét.

A dolog úgy kezdődött, hogy közös tanfolyamra jártunk, és megtetszett nekem ez a lány. Nem mertem neki megmondani, hogy tetszik nekem, eleinte ezért szenvedtem. Utána rászántam magam, hogy a barátnőjétől (akit jobban ismertem) megszerzem a számát. A barátnője viszont megmondta, hogy a lánynak van barátja. Ekkor "egy világ omlott össze bennem" (na jó, ez azért egy kicsit melodramatikusra sikerült), de bizonyos szempontból megnyugodtam, hiszen úgy éreztem, jól tettem, hogy nem mondtam el neki, amit iránta érzek. Most viszont a fentebb leírtak miatt szenvedek, és nem tudom, hogy mi lenne a helyes megoldás.

Kedves human.eRRor, vagy bárki, aki tud, kérlek, segítsetek! Előre is köszönöm.

human.eRRor válasz 2008-04-24 20:08:50
Szia Black Angel!

Köszönöm, hogy írtál. Számodra és mindenki számára nehéz az olyan helyzet, amit elmeséltél, hiszen olyan párkapcsolatban vagy, amiben a felekre nem kölcsönösen egyenlő szabályok vonatkoznak. A párodnak ez a helyzet nyilvánvaló módon nagyon kényelmes, és ezért is tudakoltam tőled, hogy esetleg van-e más olyan dolog is, amit el kell fogadnod tőle, bár nem szívesen teszed? Fontos kérdés az is, hogy ilyen helyzetben mi az ami a párod mellett szól. Vagyis mik azok a dolgok, amiket szeretsz benne?

Azt már leírtad, hogy ő hogyan reagál arra, ha te esetleg nemet mondasz, de te miként reagálsz az ő viselkedésére? Meg tudjátok beszélni a vitát kiváltó helyzeteket vagy másképp oldjátok meg?

Human

Black Angel válasz 2008-04-24 18:35:29
Először is köszönöm,hogy érdeklődsz!Nagyon sok dolog van,amit el kell viselnem...idegileg nem birom már sokáig!Egyszerűen nem tudom elfogadni azokat a dolgokat,amik vannak.mindig kész tények elé vagyok állitva!pedig egy párkapcsolat álltalában nem arról szól,hogy az egyik felet kihagyjuk mindenből.Vagy tévedek?Soha nem kérdez meg semmiről,ha meg szólok,hogy nem tetszik a dolog,akkor nagyon pipa lesz és azt mondja,hogy egyenlőre még az van,amit ő mond!Nem találkozhatok senkivel,nem mehetek sehova...persze ha ő csinálja az nem baj,mert ugy érzi,hogy neki mindent szabad én meg törődjek bele!Ha nem akkor lehet külön menni!

human.eRRor válasz 2008-04-12 20:45:43
Szia Black Angel!

Olvastam a bejegyzéseid, és egyből az a kérdés merült fel bennem, hogy vajon mi lehet az, amit a párodtól el kell tűrnöd? Mindenben irányítani akar, vagy van még más is?

Üdv

Human

Előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 Következő
Új Hozzászólás
Google PageRank