|
|
|
In Memoriam Bartók János
Vissza a témákhoz
Új Hozzászólás
| Levendula | válasz 2009-04-30 22:01:52 | | Deep Purple - Soldier Of Fortune |
| | rita | válasz 2008-03-23 22:41:26 | Jó volna szépen kezedre hajolni,
S lehúnyt szemmel tűnődni csendesen.
Minden hogy elmúlt: a sok kopott holmi,
Ócska emlékek... életem...
(Tóth Árpád: Jó volna szépen...) |
| | Hirdetés | | |
|
| | rita | válasz 2007-12-15 14:46:52 | Elmúlt dolgokra emlékeztetsz,
melyeknek titka bennem él.
Te vagy a lélek húrjain
a susogó éjjeli szél.
Te vagy titokzatos
hangja a sóhajos éjnek,
mikor mint felhők siklanak
s egy álmot félbetépnek.
Halk lüktetés feszíti
a kéklő végtelent,
s az ágak közt az éjben
lágy remegés dereng.
(Hugo von Hofmannsthal: Valakinek, aki erre járt) |
| | rita | válasz 2007-11-18 23:10:35 | "Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap sütött,
S lehúnyt szemhéjaimon
Rózsaszínnel átütött.
Fáradt arcom szelíden
Tüzesítette a fény,
S szemlehúnyva a szokott
Utazásra vártam én,
Arra, mikor - halk hajó
titokzatos tengeren -
Fekvőszékem útrakél,
S lázam sodrán ring velem
Felelőtlen, gyönyörű
Fantázia-tájakig,
Ahol romló életem
Némely bús álma lakik:
Mindaz, ami sose lesz,
Mindaz, ami sose volt -
Így indultam ma is el,
Húnyt szemekkel, mint a holt,
Álmodozni: életet.
És úgy hajlott rám a nap,
Mintha pilláimra a
Rózsaszínű parazsat
Az a szent fény ejtené,
Mit még ott látott a szem
Isten-atyja kebelén,
S melyre szomjas szüntelen.
És egyszerre úgy esett,
Telin, forrón, hírtelen
Rád gondoltam s arra, hogy
Messze vagy és jaj nekem.
És megriadt szemeim
Felpattantak: a hegyek
Csúcsain már pirosan
Búsultak a fellegek.
És egy furcsa vízió
Vad erővel elkapott.
Úgy éreztem: kezeid
Tartották ma a napot.
Azért volt oly különös,
Minden fénynél édesebb,
És én ezt csak most tudom,
Amikor már este lett,
Mikor kezed fáradtan
Elejti már a napot,
S szívemben is csöndesen
Elhallgatnak a dalok."
(Tóth Árpád: Elejtetted a napot) |
|
Új Hozzászólás
|
| |
