HÍREK * REGISZTRÁCIÓ * BELÉPÉS * CHAT * FÓRUM * CIKKEK * TESZTEK * SEGÍTSÉG * LINKEK

Idézetek

Vissza a témákhoz
Új Hozzászólás

1 | 2 | 3 | 4 Következő
Anatéma válasz 2013-02-04 21:33:38
Igy éltem s voltam én hiába,
megállapithatom magam.
Bolondot játszottak velem
s már halálom is hasztalan. (J.A.)

Nerina válasz 2011-04-26 15:54:43
"Miért hisszük hogy megválthatjuk a világot, holott még a saját életünket sem vagyunk képesek irányítani.." /Anonym/

Hirdetés

Nerina válasz 2011-03-13 22:33:46
"Az életünk csak más szemén keresztül nyer értelmet, mert ha senki nem néz ránk, az olyan mintha nem is léteznénk." /Haku - Naruto c. sorozat/

Vickie válasz 2010-12-19 18:22:43
"Ne hessegesd el a szomorúságot. Oktalanul jön; talán öregszel ilyen pillanatokban, talán megértettél valamit, elbúcsúzol a szomorúság negyedórájában valamitől. S mégis, a szomorúság megszépíti az életet.

Nem szükséges, hogy mesterséges világfájdalommal mászkálj a földi tereken, lehorgasztott fővel, az élet és minden tünemény reménytelen mulandóságán elmélkedve, a tűnő örömök fantomjai után koslatva.

Először is, az örömök, amely eltűntek, talán nem is voltak igazi örömök. Emlékezzél csak...

Aztán: a szomorúság egy váratlan pillanatban leborítja csodálatos, ezüstszürke ködével szemed előtt a világot, s minden nemesebb lesz, a tárgyak is, emlékeid is.

A szomorúság nagy erő. Messzebbről látsz mindent, mintha vándorlás közben csúcsra értél volna. A dolgok sejtelmesebbek, egyszerűbbek és igazabbak lesznek ebben a nemes ködben és gyöngyházszín derengésben. Egyszerre emberibbnek érzed magad. Mintha zenét hallanál, dallam nélkül.

A világ szomorú is. S milyen aljas, milyen triviális, milyen büfögő és kibírhatatlan lenne egy teljesen elégedett világ, milyen szomorú lenne a világ szomorúság nélkül!"

(Márai Sándor: Füves könyv. Helikon Kiadó,

anett_76 válasz 2010-10-16 20:35:04
Szabó Lőrinc: Az óriás intelme

Ha egy hajszálat százfelé hasítasz
s minden új szálat megint százfelé
s e századrészt is százfelé hasítod
és eljutsz a végső határ elé
s tovább hasítani már képtelen vagy,
ami maradt, még az is végtelen nagy.

Hogyha egy lelket százfelé hasítasz,
mint egy hajszálat, s megint százfelé
s e századrészt is százfelé hasítod
és eljutsz a végső határ elé
s tovább hasítani már képtelen vagy,
ami maradt, még az is végtelen nagy.

Így üthetsz engem, pöröllyel hasíthatsz,
dobhatsz kutyák és fűrészek elé,
porrá törhetsz, megrághatsz, tűzre vethetsz
ha szétmorzsoltál százszor száz felé
és tovább gyilkolni már képtelen vagy,
ami maradtam, az is végtelen nagy,

Mert belőlem egy örök óriás szól,
kit száz bilincsed húzott lefelé:
eltemettél, mégis újjászülettem
s mosolyogva állok színed elé:
egy hajszálam felfogni képtelen vagy,
istened vagyok, egy és végtelen nagy.


anett_76 válasz 2010-10-16 15:31:14
“Rád néztem, és mosolyogtam,
Azt hittem, látod, de nem láttad.
Azt mondtam: “Szeretlek”, és vártam, mit felelsz,
Azt hittem, hallasz, de nem hallottál.
Labdázni hívtalak a kertbe,
Azt hittem, utánam jössz, de nem jöttél.
Rajzoltam neked egy képet,
Azt hittem, elteszed, de nem tetted.
Kunyhót építettem az erdőben,
Azt hittem, kirándulsz velem, de nem kirándultál.
Szereztem jó csalit,
Azt hittem, horgászol velem, de nem horgásztál.
Beszélgetni kívántam, hogy megosszam a gondolataimat veled,
Azt hittem, ez neked is hiányzik, de nem hiányzott.
Szóba hoztam a meccset, reméltem, hogy ott találkozunk,
Azt hittem, téged is érdekel, de nem érdekelt.
Kértelek, hogy kössük össze az életünket,
Azt hittem, te is akarod, de nem akartad.
A hazám háborúba hívott, azt mondtad,
térjek vissza épen, egészségesen.
De nem tértem.”
(Stan Gebhardt)


Jamy1 válasz 2010-10-10 08:36:03
A szeretet mindenek fölött való, a szeretetben nem fér meg a gyűlölet - de a tévedés igen.

Jamy1 válasz 2010-10-10 08:35:03
Az vagy, akinek hiszed magad. Ne ismételgesd folyton, amit a "pozitív gondolkodás" hívei sulykolnak, hogy "igen, szeretnek, igen, erős vagyok, igen, meg tudom csinálni". Nem kell mondogatnod, hiszen ezt már tudod. (...) Ahelyett, hogy megpróbálnád bebizonyítani, hogy jobb vagy, mint gondolod, egyszerűen nevess. Nevess az aggodalmaidon, a bizonytalanságodon. Nézd humorral a gyötrelmeidet. Kezdetben nehéz lesz, de lassanként hozzászoksz.

Jamy1 válasz 2010-10-10 08:32:23
A Szerelem az az erő, amely újraegyesít minket, hogy összesűrítse a különböző életekben, a világ különböző helyein összegyűlt tapasztalatokat.

Hirdetés

anett_76 válasz 2010-10-10 02:31:49
"Ne légy szomorú, ha búcsúzni kell. Búcsúra szükség van az új találkozáshoz.
S az új találkozás, bár percek vagy életek múlnak el közben, barátok számára bizonyosság."

anett_76 válasz 2010-10-10 02:23:36
Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között.
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal.
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó.

És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével.
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.

Műveld hát saját kertecskédet,
magad ékesítsd fel a lelked,
ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked.
És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz.
Hogy valóban erős vagy.
És valóban értékes.

/Veronica A. Schoffstall/

anett_76 válasz 2010-10-09 15:40:12
Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának fájdalmát, ha nem szeretjük tovább.
Amikor azt mondjuk az idő gyógyít: erre gondolunk.
A felejtésre.
Ez azonban, ha valóban szeretünk, nem lehetséges.
A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja, ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk.
Semmi más.
Jövőre, húsz év múlva, egy másik életben.
Mindegy.
A hiány mindaddig él, míg nem látjuk újra.
Nem az emléke, a hiánya él bennünk!

anett_76 válasz 2010-10-07 22:32:14
"Bölcs az akinek szíve mindig teli van hálával! Mindenért!"
/Ji King/.

anett_76 válasz 2010-10-07 22:29:28
Fényűző villák, dollár, márka, forintmilliók.
Csodaautók, egzotikus utazások, mérhetetlen gazdagság!

Igen, ez a kábítószer!
Annak a néhánynak, akik kereskednek vele világszerte!

A másik oldal pedig?

Tönkretett életek, szenvedélyükbe belerokkant fiatalok, összetört álmok, kínzó reggelek.
Magány, szürkeség, szörnyű kínok!
A vége pedig gyakran: Halál

Mit adsz, mit vársz, mit kapsz?

Adsz: Pénzt és magadat, az életedet!
Másoknak adod!
Azoknak akik belőled élnek!
Életet, halálért!

Vársz: Álmokat a valóságban. Rózsaszín ködöt, jókedvet.
Megoldást a gondjaidra.
Repülést.

Kapsz: Egy szippantást. Füvet, tablettát, bélyeget, port.
Ez tényleg jó.
El is hiszed, hogy itt a megoldás.
Pedig valójában nem kaptál semmit!

Repülsz. Azután zuhansz. Mélyebbre, mint gondolod.
Ennyi!
Ennyi voltál!

Más lettél!
Előtte gyenge, közben erős, utána roncs.

Emberi roncs!
Gondold meg! Megéri?!

anett_76 válasz 2010-10-07 21:31:38
Keszei László András: Fekete Virág

A repülést hagyd a madarakra, ha a magasba jutsz az még nem mennyország. A fű, a tű s a cigaretták nem fejtik meg a titkok titkát.

Hamar tűnik a könnyen jött álom, nyakadra ül majd a félelem, ketrecét rázza a hamis szabadság, és fáj majd és üvölt a csend.

Nincs barát a bajban, ne reméld, szobád ajtaját senki sem nyitja rád, eltűnsz, elhervadsz idő előtt, mint a többi százezer fekete virág.

Fekete halál a rózsaszínű álom, halál mosolyog a tűk hegyén. A rossz füvek mérge hűtlen szerető. Ne akard, hogy fekete virág legyél.

/ A Februári szél együttes dala-melyet az első antidrog diszkó- a győri rendezvény tiszteletére írtak./

Hipphappsero válasz 2010-09-30 22:57:29
"Amikor képes vagy arra, hogy segíts az embertársaidon, ez a "képesség" megszűnik pusztán képesség lenni, és felelősséggé válik." - Adelle Davis

battleroyale válasz 2010-08-04 21:20:18
ó ez dalszöveg namostmár mindegy
Előzmény: battleroyale (2010-08-04 20:52:01)

battleroyale válasz 2010-08-04 20:52:01
Kinézek, szürke tájakat látok,
Magamba tekintek, gonosszá válok,
Én sem járok sokkal jobban,
Mint te barátom, ki benn állsz a sorban.
..Depresszív állapot mi okozza a gondokat,
Nagyon rossz a helyzet, mégis mindenki bólogat
..És egyszerű mosollyal vágom el a torkom,
Ha nem bírom majd tovább, és azt mondom, feladom.
De nem! Az meg biztos nem én lennék,
Ha agyam is akarná, kezeim nem engednék,
Hogy életem, mit szerettem, saját magam elvegyem
Nem tehetem!Neved hűen kell őriznem.
De nem mondtam soha, hogy túlélem,
Remélem, nem várod el tőlem,
Hogy ezt a világot megértsem,
Mert nem értem és soha nem is fogom.
Lehet, képes vagyok rá, csak nem is akarom.
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Jamy1 válasz 2010-03-19 20:26:21
Nincs véletlen,nincs sors,nincs végzet,mely gáncsolhatná,vagy gátolhatná,vagy eltéríthetné az elszánt lelket,hogy megtegye,amit elhatározott.

iksz válasz 2009-12-06 19:18:46
:(

Ezek nagyon depressziógyanús idézetek

alone válasz 2009-12-06 17:58:49
A hamis barátok olyanok, mint az árnyékunk: miközben sétálunk a napsütésben, szorosan velünk tartanak, de azonnal elhagynak, amikor árnyékba érünk.

alone válasz 2009-12-06 17:57:02
Mert senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni!

Ember vagyok, szükségem van szeretetre...mint bárki másnak...

Meglepõ, hogy azt mondják az emberek, ott lesznek, amikor szükséged lesz rájuk, de amikor tényleg kellenek, nincsenek sehol sem. Aztán amikor nekik van szükségük valakire, te mindig ott vagy..

Ma már tudom, számomra örök magány az ítélet, hosszú az út, amíg megtudom azt, hogy valójában mit érek.

Néha csak nézek az égre könnyes szemmel, nem felel senki. Vajon meddig kell még menni, mennyit kell még tenni?
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

maria válasz 2009-09-21 20:48:04
Van Gogh
591. levél Theónak (Saint-Rémy) 1889.

„Meg kell mondanom, hogy úgy hiszem, jót tett nekem, hogy idejöttem. Már csak azért is, mert azzal, hogy ebben az állatkertben a különféle bolondok és őrültek életének a valóságát láttam, elhagy a ködös félelem és rettegés, és lassan-lassan az őrültséget is úgy nézem, mint egy más betegséget”

?!? válasz 2009-08-30 14:49:24
„A depresszió oka az, amikor az ember rájön, hogy eddig egész életében szerepeket játszott, halvány gőze sincs, hogy ő tulajdonképpen ki, nem akar többé szerepeket játszani és nem tudja, hogy akkor mit csináljon.”
Feldmár András

?!? válasz 2009-08-30 14:02:23

Azokról, akik csak a szájukkal nevetnek

"Van egyfajta ember, aki csak a szájával nevet. Olyanok, mint a hűdöttek; mint akik süketek, vagy a szaglásuk nem működik. Tréfálkozol jelenlétükben az élet valamilyen torz vagy mulatságos helyzetében elmondod véleményed, s megdöbbenéssel kell észlelned, hogy nem érti és nem hallja egészen pontosan azt, ami a kis alkalmi történetben fonákul mulatságos: nevet, fogait vigyorítja. De a szíve soha nem nevet. Ezek a komor vigyorgók tudnak félelmesek lenni. Ne tréfálj velük. Mikor az életre mutatsz, válaszuk annyi, hogy kimutatják agyarukat."
Márai S.
- És az a durva, hogy van egy ilyen kolegám. És mellette ülök :( brááá

1 | 2 | 3 | 4 Következő
Új Hozzászólás
Google PageRank