HÍREK * REGISZTRÁCIÓ * BELÉPÉS * CHAT * FÓRUM * CIKKEK * TESZTEK * SEGÍTSÉG * LINKEK

Kényszerbetegségek

Vissza a témákhoz
Új Hozzászólás

1 | 2 Következő
cry válasz 2010-08-12 20:59:39
én nem tudnék odaállni egy pszichiáter elé és beszélni magamról
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

cry válasz 2010-08-12 19:57:26
de olyan mélyen vagyok, hogy már nem tudok kimászni belőle és akiket szeretek, nem érdekli őket, azt hiszik csak hisztizek

Hirdetés

cry válasz 2010-08-12 19:51:45
nincs senki, és nem bízom a pszichiáterekben
Előzmény: pillanat (2010-08-08 08:22:22)

cry válasz 2010-08-07 14:29:31
azért vagyok nyugtalan, mert nem tudom megoldani a problémáimat, a zártosztályon legalább nem kéne egészséges emberek között lenni, ha rajtam múlna fel se kelnék, nem is ennék, semmihez sincs kedvem, ha van is csak rövid ideig és egyik nap ilyen vagyok a másik nap meg már más, teljesen kiborít, hogy állandó hangulatingadozásom van, és ennek tetejében még máshoz is alkalmazkodnom kell a munkahelyen, el kell játszanom hogy minden rendben van velem, hogy ne szóljanak meg...amúgy szeretek dolgozni, azt se viselném el ha munkanélküli lennék...most is csak azért nyugodtam meg hogy leírtam ezt ide
Egyik nap felkelek, tele vagyok tervekkel és optimizmussal, másik nap még gondolkodni is képtelen vagyok és semmi nem érdekel és hiába próbálom visszahozni a tegnapi napot, nem sikerül, mert teljesen elönt a kétségbeesés, hogy mindig ugyanolyan szerencsétlen fogok maradni mint amilyen most vagyok. Ahhoz is erőt kell vennem, hogy kilépjek az utcára.
Előzmény: pillanat (2010-08-07 12:11:43)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

cry válasz 2010-08-07 11:01:20
szia!
sztem az lenne az egyetlen megoldás, ha zártosztályra kerülnék, addig úgyse fogok megnyugodni
Előzmény: pillanat (2010-08-04 10:00:59)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

cry válasz 2010-08-04 20:15:26
Szia ksanc!
1. nem tudod, milyen állapotban vagyok
2. megjátszani a normálist elég nehéz dolog, tehát folyamatosan összeszedem magam és nem várom hanyatt fekve a csodát
3. nem haragszom senkire, tudom hogy az én bajom, hogy "dilis" vagyok és sose akaszkodtam senkire sem a hülyeségeimmel, talán épp ezért tartok itt ahol tartok
Előzmény: ksanc (2010-08-03 23:27:35)

ksanc válasz 2010-08-03 23:27:35
Szia Cry!

Tudod, ez a "meddig tudom még megjátszani" egy kissé provokatív beszólás.
Emberek tömege KÜZD azért, hogy csak nagyjából megközelítsen egy olyan állapotot, mint a Tied.
Ha neked ezt meg kell játszanod és ráadásul még utálod a melóhelyedet is, meg ilyenek, akkor egyszerűen az olyan emberek közé tartozol, akik hanyatt fekve dögölve várnák a csodát, ami sosem jön el és mindezt megspékeled egy "basszátok meg" passzussal is.
Én elhiszem, hogy esetleg neked sokkal szarabb volt, mint másoknak, csak az a gond, hogy emberek szedték össze magukat nálad SOKKAL rosszabb helyzetből is.

Tudod mit, sok szart hozunk magunkal, egyesek hátrányból indulnak a startnál, de erről nem a többi ember tehet. Ez van.
Vagy elfogadod és küzdesz többet, mint az átlag, vagy elmész sorozatgyilkosnak. Vagy fekszel a mocskodban és anyázol. Szerencsére az ilyen típusú emberek ilyenek általában.

Én is hasonló vagyok. Ne hidd, mint az ilyenek önző módon általában, hogy csak neked szar...

...vagy csak szereted ezt hinni és akarod ezt látni...
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

cry válasz 2010-08-03 10:17:02
.
Előzmény: iksz (2010-08-03 09:42:51)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

iksz válasz 2010-08-03 09:42:51
Ne azt keresd, mire mondhatod, hogy "nem", hanem azt keresd, mire tudod mondani, "igen, az talán működik". Ezeket gyűjtsd, ne a nemeket.
Előzmény: cry (2010-08-02 17:11:11)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Hirdetés

cry válasz 2010-08-02 17:11:11
épp az, hogy már nem tudom megjátszani, hogy normális vagyok...és ahol meg kell játszanom, az a munkahelyem, amit utálok, egyáltalán nem jelent örömet, mert csak kényszermegoldásként dolgozom ott
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

cry válasz 2010-08-02 17:06:10
kössz:(((((((((((((((((((
Előzmény: iksz (2010-08-02 11:34:15)

iksz válasz 2010-08-02 11:34:15
Sokáig. És ez a szerencse. Mert ez a "megjátszás" visszahat, és ha tálálsz valamilyen helyzetet, amiben keserves munka ugyan a a normálisnak látszás, de egy icipici élvezetet mégis ki tudsz csippenteni magadnak, abban meg lehet kapaszkodni. Keresni kell azokat a társas helyzeteket, ami neked okoz kis örömfoszlányokat. Ha sikerül, azt fogod látni, hogy egyre több van; egyszercsak majd már nem is kell keresni.
Előzmény: cry (2010-08-01 18:04:50)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

cry válasz 2010-08-01 18:04:50
vajon meddig lehet megjátszani még hogy normális vagyok?:(
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

cry válasz 2010-08-01 18:03:40
nincs kiút:(...

pokol válasz 2010-03-31 17:48:19
A tanácstalanságnál leírtam.
Előzmény: Amane (2010-03-31 13:07:31)

Amane válasz 2010-03-31 13:07:31
azaz...?
Előzmény: pokol (2010-03-24 23:22:56)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

pokol válasz 2010-03-24 23:22:56
Szia!

Bipoláris depresszió.
Előzmény: Amane (2010-03-24 15:30:45)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Amane válasz 2010-03-24 15:30:45
Vagdosás lehet kényszerbetegség...?
Erre a hozzászólásra 2 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Fancsi válasz 2009-08-05 10:25:00
Szia!!! én is egy 19 éves kényszerbeteg lány vagyok!! nagyon nehezen vettem rá magam h elmennyek orvoshoz de elmentem és gyogyszert is kaptam ésnem bántam meg mert már pár hét után éreztem a javulást!!!
ha akarsz beszélgetni vagy tanácsot kérsz szivesen találkozok veled!!
Előzmény: Szasza19890616 (2009-06-30 18:44:38)

Szasza19890616 válasz 2009-06-30 18:44:38
Tisztelt Doktorúr!
Segítséget szeretnék kérni öntől. Egy 20 éves kényszerbetegségben szenvedő lány vagyok. Ez a betegség már kiskorom óta megvan, de az utóbbi 9 napban szenvedek tőle igazán. Azóta, hogy az érettségim előtti éjszakán nagyon kiborultam. A kényszergondolatok gyötörnek igazán, nem is inkább a kényszercselekvések. Szeretnék fősulira menni, és meg is van rá az esélyem, de nem tudom, hogy mennyire leszek képes elvégezni a mindennapi "munkámat". Depressziós is vagyok, iszonyodom a tömegektől stb. Orvoshoz kellene fordulnom, de félek a szégyentől és attól, hogy gyógyszereket kell szednem. A gyógyszerek tényleg butítják az embereket, ez tényleg egy mellékhatása a gyógyszereknek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Szasza
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

macskuszka válasz 2009-03-14 08:12:21
Karinthy Frigyes: BARABBÁS

A harmadik nap alkonyán pedig kilépett a bolt keskeny kapuján, és csendesen megindult az úton. Kétoldalt feketén füstölögtek a romok. Lent, a kiszáradt árok fenekén találta az elsőt azok közül, akik Pilátus háza előtt kiáltozták Barabbás nevét. Elfeketült nyelvvel vonított a vörös felhők felé.
Megállt előtte, és csendesen így szólt:
- Itt vagyok.
Az pedig felnézett rá, és zokogni kezdett.
- Rabbi! Rabbi! - zokogott.
És a mester szelíden folytatta:
- Ne sírj. Állj fel, és jöjj velem. Mert visszamegyek Jeruzsálembe, Pilátus háza elé, és új törvényt kérek magamra és reátok, akik Barabbást választottátok, s akikkel ezt mívelte Barabbás.
A nyomorult pedig feltápászkodott, és az ő öltönyét megragadta.
- Mester! - kiáltott elfulladva és könnyek között - ó, mester, jövök! Mondd meg, hogy mentsem meg magam! Mondd meg, mit tegyek! Mondd meg, mit mondjak!
- Semmit - mondta ő szelíden -, csak azt, amit három nap előtt kellett volna mondanod, mikor Pilátus megállt a tornácon, és megkérdezett titeket: "Kit engedjek hát el közülök, Barabbást, a gyilkost, vagy a názáretit?"
- Ó, én bolond - kiáltott a nyomorult, fejét öklével verve -, ó, én bolond, aki Barabbást kiáltottam! Barabbást, aki ide juttatott!
- Jól van - folytatta szelíden a mester -, most hát jöjj velem Pilátus háza elé, ne törődj semmivel, ne figyelj semmire, csak rám, és amikor én intek neked, kiáltsd egész szívedből és egész tüdődből: "a názáretit!", mintha azt kiáltanád: "Az életemet!"
Az pedig követte őt.
És találának útközben másik nyavalyást, akinek Barabbás elvette házát és feleségét és gyermekét, és szemeit kiszúratta.
És ő homlokát érinté csendesen kezével, és így szólt:
- Én vagyok az. Jöjj velem Jeruzsálembe, és amikor én kezemmel érintelek, kiáltsad: "a názáretit!", mintha azt kiáltanád: "A házamat! a gyermekemet! a szemem világát!"
Az pedig felzokogott, és követte őt.
És találtak még másikat is, kinek kezei és lábai kötéllel voltak összekötve és nyakára hurkolva, őt magát pedig arccal lefelé bűzhödt mocsárba nyomta le Barabbás, tetvek és csúszómászók közé. És odament hozzá, és megoldotta kötelékeit, és így szólt:
- Ismerlek téged. Te költő voltál, aki a lélek, rajongó repülését hirdetted. Jöjj velem, és amikor intek, kiáltsd: "a názáretit!", mintha ezt kiáltanád: "A szabadságot! a léleknek és gondolatnak szabadságát!"
Az pedig megcsókolta az ő saruját, és csak a szemével könyörgött, mert a szája még tele volt sárral.
És így mentek tovább, és egyre több béna és sánta és nyomorult bélpoklos csatlakozott hozzájuk, akiket Barabbás tönkretett. És mindegyik külön-külön zokogva verte mellét, és könyörgött neki, hogy intsen majd, ha kiáltani kell: "a názáretit!", mintha azt kiáltanák: "Békesség! békesség! békesség e földön!"
Estére pedig megérkeztek Jeruzsálembe, Pilátus háza elé.
Pilátus a tornácon ült, és estebédjét költötte Barabbással, a gyilkossal. Kövéren és fénylő arccal ültek ott, nehéz borokat ittak és drága ételeket ettek aranyedények fenekéről: skarlátpiros palástjuk messze világított.
A názáreti pedig, élén a sokaságnak, mely követte őt, a tornác elé járult, és felemelvén átszegezett kezeit, szelíden szólni kezdett:
- A pászkák ünnepe nem múlt még el, Pilátus. Törvény és szokás, hogy húsvétkor egyikét az elítélteknek elbocsássad, úgy, ahogy a nép kívánja. A nép Barabbást kívánta, s engem megfeszítettek - de vissza kellett térnem halottaimból, mert láttam, hogy a nép nem tudta, mit cselekszik. E sokaság mögöttem megismerte Barabbást, és most új törvényt akar - kérdezd meg őket újból, amint az törvénykönyveinkben meg vagyon írva.
Pilátus pedig gondolkodott, aztán vállat vont, s kiállván a tornác szélére, csodálkozva nézett végig a sokaságon, és szólt:
- Hát kit bocsássak el mármost, Barabbást vagy a názáretit?
És ekkor ő intett nekik.
És ekkor zúgás támadt, mint a mennydörgés zengett fel a sokaság. És a sokaság ezt kiáltotta: "Barabbást!"
És rémülten néztek egymásra, mert külön-külön mindegyik azt kiáltotta: "A názáretit!"
A mester pedig halovány lett, és megfordulván végignézett rajtuk. És külön-külön megismeré mindegyiknek az ő arcát, de e sok arcból egyetlen arc lett az esti homályban, óriási fej, mely ostobán és gonoszul és szemtelenül vigyorgott az ő arcába, véres szemei hunyorogtak, és szájából bűzös lé szivárgott, és torkából úgy bömbölt rekedten: "Barabbás!", mintha azt hörögné: "Halál! halál! halál!"
Pilátus pedig zavartan lesütötte az ő szemeit, és mondá neki: "Te látod!..."
Ő pedig bólintott fejével, és csendesen felmenvén a lépcsőn, kinyújtotta kezeit a hóhér felé, hogy kötözze meg.

Most látom, lehet rossz helyre írtam, vagy lehet mégsem, nem baj lehet törölgetni!
Azért ezt még muszáj volt.

human.eRRor válasz 2009-02-03 16:09:29
Szia Lonelymaster!

Nagyon sokféle terápia típus létezik itthon is, de ha többször kaptál "házi feladatot", akkor az jó eséllyel kognitív terápia volt. Ez persze nem teljesen bizonyos, mert ilyen más terápiákban is előfordulhat, illetve enélkül is létezik kognitív terápia, de ez alapján azért általában felismerhető.

A kérdésedre válaszolva: pszichológus vagyok, de az Index.hu-n valószínűleg másvalakit láthattál hasonló néven, mert én csak itt vagyok elérhető.

Ha úgy érzed, hogy érdemes lenne beszélnünk, akkor ezt megtehetjük e-mailben is. A nevemre kattintva tudsz nekem levelet küldeni, szívesen válaszolok ott is.

Human
Előzmény: LonelyMaster (2009-02-03 01:23:42)

LonelyMaster válasz 2009-02-03 01:23:42
Igen, ezt a (második) pszichológusom is mondta anno, hogy a relaxáció nálam nem hatásos, valószínű kognitív terápia volt akkor, de nem mernék rá megesküdni. Az mindenesetre bizonyos, hogy szükségem lenne pszichológusra... Ha már segíteni nem tud, legalább lenne valaki, akivel beszélhetek IRL is...
Megkérdezhetem egyébként te is pszichológus vagy? Ismerős a nicked a Zindexről... :)
Probléma például, amiben nem tud segíteni a pszichoterápia: munkát adni. :) Másról inkább most nyilvánosan nem beszélnék, esetleg email-ben, ha annyira érdekel.
Előzmény: human.eRRor (2009-02-02 09:09:59)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

human.eRRor válasz 2009-02-02 09:09:59
Szia Lonelymaster!

Ezek szerint viszonylag huzamosabb ideig jártál pszichoterápiára. Annak, hogy milyen típusúra, annyi jelentősége lett csak volna, hogy megtudjam, megfelelőek voltak-e a problémádra. Azért lényeges ez, mert a relaxáció az én véleményem szerint kevésbé hatékony ilyen típusú betegségnél, ami viszont használhatna az kognitív terápia, esetleg a rövid dinamikus pszichoterápia. Lehet, hogy ilyen voltál és nem működtek megfelelően, de ha ezeket még nem próbáltad, akkor, azt gondolom, érdemes lenne elmenni rá.

Sok olyan jellegű probléma van, amin a pszichoterápia nem tud segíteni, te milyen problémára utaltál?

Human
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

LonelyMaster válasz 2009-02-01 09:32:30
Szia!
Nem tudom milyen irányzatú pszichoterápiák voltak, ennyire nem értek hozzá (no meg a pszichológus sem kötötte az orromra), de mintha az első rémlene valahonnan (lehet nem az volt). Egyéni terápiára jártam eddig mindig, az első pszichológusnál olyan kb. 5-10 alkalommal, a másodikhoz tovább jártam, kb. 3/4 v. 1 évig. Van egy olyan "problémám", amiben a pszichoterápia sem tud segíteni, ill. nem tud vele mit kezdeni.. Bár kialakítottam egyfajta életvitelt, és happy is lennék így, de valami mégsem stimmel az OCDs tünetek miatt... :(
Előzmény: human.eRRor (2009-01-31 09:27:01)

Új Hozzászólás
Google PageRank