HÍREK * REGISZTRÁCIÓ * BELÉPÉS * CHAT * FÓRUM * CIKKEK * TESZTEK * SEGÍTSÉG * LINKEK

Internetes kontaktusok

Vissza a témákhoz
Új Hozzászólás

Viorica válasz 2009-08-09 13:22:15
Utóbb bebizonyosodott, amit végig sejtettem: ez egy hárítás volt. Múlt vasárnap, egy nagy kínnal összetartott, szétcsúszó időbeosztású hétvége közepén azzal keltem fel, hogy Sil eltűnt. Nem csak a messengerről, az agyamnak abból a részéből is, ahol annyira fontosnak tűnt. Egyszerűen besorolt a többi ember közé, egy szimpatikus, ámde összevissza kommunikáló srác lett, akivel néha jó volt és várhatóan pár hónapon belül jó is lesz chatelni. Most is nehéz, most is vannak mechanizmusok, amik beazonoíthatóan arra irányulnak, hogy kicsit 'ledrogozzanak' engem. Viszont rájövök, hogy mennyire csúcs dolog ezekkel megküzdeni:-)
Előzmény: Viorica (2009-08-01 20:43:27)

Viorica válasz 2009-08-01 20:43:27
Ja, ugyanezen a messengeren van egy gyógypedagógia alanyom... nem hajlandó angolul beszélni, így aztán gyakorolhatok:-) rengeteg szleng, rövidítés, és egyszerűen nem hajlandó legalább azt az angoltudást bevetni, ami a suiban ráragadt. Van, mikor nem értem, mit ír...
Előzmény: Viorica (2009-08-01 18:46:25)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Hirdetés

Viorica válasz 2009-08-01 18:46:25
Ja, mielőtt megkérdezed, nem, nem házasok, csak úgy mondom, hogy a komolyabbik kapcsolatot megtámogatni egy ilyen se ez-se az-típusú másikkal.
Előzmény: Viorica (2009-08-01 18:44:44)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Viorica válasz 2009-08-01 18:44:44
No, valahol írtad, hogy ő a pasi, udvaroljon ő. Ez rendben is lenne, ha ő lenne a pasi. Prahtikusan viszont mint férfi momentán se kutyám se macskám, mert van neki Natija. Nekem meg nincs érzékem az ilyen jobbra-balra házasságmentő kever-kavarhoz, meg valahol említettem is, hogy sejtem, milyen érzés lehet azért egy állandó párnak, ha kiderül, hogy még egy marék másik kellett mellé, mert ő 'kevés volt'.
Szia:-)
Előzmény: pillanat (2009-08-01 18:00:26)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Viorica válasz 2009-08-01 17:18:25
Bocsánat, én értem, hogy nem nézel hülyének, csak segíteni akarsz. Azon akadtam meg igazából, hogy egy-két dolgot nem feltételeztél, ami pedig azt hittem, hogy átjött. Például: nyilván, ha szednék gyógyszert, azt is belekalkulálnám az összhatásba. Meg, hogy életrevaló nők nem sűrűn cseszik szét ész nélkül a terápiájukat holmi túlparázott pasimániával. Mert ez így pont az lenne. Nem szerelem, nem vonzalom, hanem bordertünet.
Viszont még egy adat: utolsó beszélgetésünk úgy végződött, hogy mondtam, hogy van, hogy jól jöhet ki az ilyen egyszer összejövünk s kész-dolog, de nekem nincs hozzá diplomáciai érzékem. Mire, vállaltan nem komolyan, megkérdezte, hogy ammeg minek. Erre mondtam én, hogy sose tudja meg minek, addig jók az ilyen jövő-menő kapcsolatok. Jegyezzem meg, azt is kérdezte még múlt héten, hogy most hétvégén mi lesz a program. Most viszont olyan csendben van, hogy csak na:-/
Előzmény: pillanat (2009-08-01 15:59:11)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Viorica válasz 2009-08-01 15:11:39
Hát azt nem tudom, hogy elővezette-e, de valószínűleg igen. Ha velem ilyen őszinte tud lenni néha, gondolom a Nval általában ilyen, mert ő a barátnője.
Nem kapok semmilyen gyógyszert. Ha kapnék, valószínűleg nem nagyon lepődnék meg vagy nem következtetnék semmiféle fejlődésre a sok szunyából. 'Aluszékony' vagyok, nem hülye:-/
Utóbbi kitétel vonatkozik az S-toposzra is. Nyilván a terápiám kellős közepében nem azzal leszek elfoglalva, hogy jaj, ő mit reagál... Látom meg se kellett volna szólalnom.
Ennedszerre bizonyítást nyert, hogy nem szabad kérdezni, mert az azt bizonyítja, hogy már megint hülye vagy és nem tudsz valamit...
Én most többet biciklizek, ha a városban vagyok, kint a hegyen meg sokan szeretnek tollasozni, és velem általában lehet is. Amúgy van még a tánc, főleg balkáni és román táncok, de most nincs táncházi idény.
Előzmény: pillanat (2009-08-01 11:46:36)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Viorica válasz 2009-07-31 23:52:11
Azon filóztam, mikor lementem Pesti Estért egy moziba, hogy vajon mi hozna ki ebből az esetleges szituból...? Továbbvigyem a múlt heti gondolatmenetet, miszerint én azzal kerestem meg, hogy megyünk-e koncertre együtt, és teszem azt találtam valami érdekeset. Vagy hagyjam a fenébe, mert olybá venné, hogy bekaptam a horgot, és befurakszom a látóterébe. Érdekel, mert őt bármilyen szerepben el tudom képzelni az életemben - ha önazonos abban a szerepben. Ebben benne van az is, hogy ha és amennyiben komolyan szóba jöhető nőként tekint rám (mit tudom én, vegyük bele ezt is), akkor döntse már el, mi van. Mert pl én igencsak elgondolkoznék, hogy kell-e ez nekem, ha kiderülne a világközepe krapekomról, hogy engem csak egy rétegűnek lát, és még egy-két másik nő is kell neki, kiegészítendő áttetszőségemet...
Előzmény: Viorica (2009-07-31 21:00:30)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Viorica válasz 2009-07-31 21:00:30
Még egy részlet: Csval nem S miatt mentünk szét, a srác amúgy is elég nehéz eset volt (ill most is az, önveszélyes, tele van feldolgozatlan energiákkal, életvezetéssel vannak gondjai, felelőssséget esetleg munkáért tud vállalni, de úgy az életéért általában nem, stb És ha arra kerül a szó, hogy dolgoznia kéne a problémáin, mindjárt semmi baja sincs). Szoktunk még lógni együtt, de egyre ritkábban, mert nem bírom, hogy leszívja az energiámat, és borzasztóan kötődik még hozzám. Rossz, elszomorít egyfelől, ami vele történik, másfelől meg azért is rossz, mert nekem se tesz jót.
Előzmény: Viorica (2009-07-31 20:55:08)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Viorica válasz 2009-07-31 20:55:08
Jajaja bocsánat, nem másik kapcsolata lett, sztem ugyanaz a lány jön-megy, ha ugyan jön-megy és nem csak behaluztam:-)
Lehet még kifelejtettem valamit, még böngészgetem a hszed.
Előzmény: Viorica (2009-07-31 20:53:02)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Hirdetés

Viorica válasz 2009-07-31 20:53:02
Na most ez azért egy nagyon jó kérdéssor, mert ezek nekem is lementek az agyamban.
Ahogy levettem, régóta együtt vannak Natival. Épp ezért nem mertem se kukkot se bakkot szólni, mikor még feljártam hozzájuk a koliba (ott is közös szobájuk volt). Mert úgy gondoltam, hogy jó páros, külsőre is, én úgy láttam, belsőre is jól egyben voltak. Aztán jött ez az utóbbi év a költözéssel meg az őszinteségi rohamokkal.
Tudod, írtam, hogy ez az incselkedéssorozat egy korábbi folytatása volt... na abban (még valamikor a télen) például felvetette a szexet, mint témát. Tutti, hogy akkor józan volt. És behozta, hogy neki pl már eszébe jutott, hogy két lánnyal lenne egyszerre, de nem merte elővezetni Natinak. Nekem meg ugye igen, mert én nem vagyok a barátnője, akinek esetleg megroggyanna a bizalma a saját vonzerejében, illetve S hűségében, odafigyelésében. Persze aztán irtó csöndben lett a srác, gondolom elszégyellte magát, hogy ilyeneket mondogat nekem csak úgy rohamszerűen.
Az alvással az van, hogy én bent vagyok a Tündérhegyen (lehet, ezt nem említettem, csak egy másik topikban), és pont sínen van a terápiám. Ennek az egyik kísérőjelensége, hogy a felmerülő egyre nehezebb témák, érzések elől bealszom. És nem S elől menekülök bele, hanem esetleg az jutott az eszembe, hogy S, a vele való kommunikáció, a róla való agyalás is a hárítás egyik módja, mint ahogy a sok alvás is az.
Előzmény: pillanat (2009-07-29 09:52:55)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Viorica válasz 2009-07-28 17:50:07
Benne van a történetben az is, hogy kicsit hárítás-íze van a dolognak: most indult be istenigazából a terápiám. Minden elöl van, kéne valamit kezdeni. Napközben többször menekülő jelleggel bealszom úgy, hogy éjjel is tudok aludni. Nem mondom, a szunya egészséges, de ez is jelzi, hogy valami lavina megindult. Na és most ez... értelmesen kommunikálunk, nem vagyok hisztérikus zavarban, nem dadogok, nem vagyok elmebeteg módon rákattanva a srácra. Viszont mégis, az, hogy ennyire téma lett, mi van vele, beszélünk stb, ez olyan hárítós:-/
Előzmény: Viorica (2009-07-28 17:13:17)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Viorica válasz 2009-07-28 17:13:17
No mi az, már megint túl kerekre fogalmaztam?
Ógyam meg?
Előzmény: Viorica (2009-07-26 10:35:48)
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

Viorica válasz 2009-07-26 10:35:48
Esmént van egy kis kavar. Internyetes jellegű. Egy ideje, kisebb kihagyásokkal, van yahoo-messengerem (ott V10R1C4, illetve Sara Sorina Covaci vagyok). Még amikor anno az albiban először feltelepítettem, az elsők között jelent meg rajta egy srác, akit kb fél éve ismertem. Pontosabban tudtam, hogy ki ő, egy rövid ideig jártam hozzá románul tanulni, aztán ez anyagi okokból abbamaradt. Furcsa történet volt, akkor először és utoljára láttam a volt albérlőtársamat, aki a párom is volt akkor, féltékenynek. *Ekkora* volt a feje, pedig prahtikusan nem történt semmi, ami okot adott volna erre. Teorehtikusan viszont valóban úgy éreztem, mikor vele voltam, hogy fejre állítanak és jól megráznak, persze szigorúan pozitívban... és ugye én nem tudok pléhpofát vágni, így aztán tértem haza párszor félreérthetően ragyogó fejjel rogyadozó albérletünkbe. Borzalmasan hülye helyzet volt, na. Egy-két komédiás helyzet is előadódott, meglazult szárú szemüvegem az orromról nyomott egy szaltó mortalét a füzetembe, begörcsölt a lábam, miegymás... nem tudom, ebből tantó bácsi mit láthatott, remélhetőleg semmit.
Na de. Mivel az utolsó időben albiban a számítógépek hullottak, mint a legyek (nem rombolás - vírus, bekaptunk egy trójait:-/), nem nagyon volt érkezésem semelyikre felrakni a messengert, így megint nagy csönd következett.
Már egy ideje itthon laktam (tatámnál, Anyukámmal), amikor megint eszembe jutott, hogy hát hoppá, ott a messenger, tegyük fel. Feltettem. És íme, jött S, és közölte, hogy ide költözött a közelbe. Barátnőjével, mert az is van neki. Kopp, gondoltam, de azért dumája van, humora van, elkezdtünk hát csetelgetni. Na és ekkor szembesültem a netes kommunikáció összes átkával egy pakkban. T.i. költözni még többesszámban költözött, aztán volt egy-két ilyen félreszocializált agyam számára agglegényes dumája, majd hirtelen kottyanás utáni zavart csend, aztán megint többesszám. Ember, küzdj és bízva bízzál, csak ne, *ne*, NE kombinálgass! Én azt tettem, és tessék, semmivel se lettem okosabb.
Tegnap belecsusszantam a kb fél éve megkezdett, és értetlenségem miatt abbamaradt incselkedés-sorozat másik felébe. Csak lestem ki a likon, hogy így is lehet egy emberrel beszélgetni, és hogy mekkora terápiás hatása van ennek:-)
Hát van neki. A végére egész jól megkomolyodtunk, szóba került a bizalom, ki mennyire bízik meg a másikban. Szóval elég szép íve lett a beszélgetésnek, körbe is rohantam utána a fél várost...
Még az elején viccesre véve feltettem neki a kérdést, hogy 'hát hol van ilyenkor asszon??'.
A másik, sokkal kavarosabb tényező az, hogy ha vaegyszer élőben is találkozunk, nem leszünk brutális zavarban?
Mi van ilyenkor?
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

biztalan válasz 2008-06-24 15:58:32
Kedves pillanat!
Azért nem bízom, mert félek a megítélésektől magamat illetően, na most már időközben eljutottam arra a szintre, hogy próbálom elfogadni magam, akármilyen is vagyok, voltam, mert a múlton már nem lehet változtatni, nem könnyű feldolgozni a múltban elkövetett hibákat, de meg kell próbálni és a jelenre, jövőre kell koncentrálni, különben leragadok...remélem sikerülni fog.

biztalan válasz 2008-06-09 08:23:41
Köszönöm a válaszokat, nem bíztam benne, hogy lesznek. Valójában nekem magammal van bajom, mert úgy érzem senki sem ért meg, ezért nem bízom senkiben sem.

Levendula válasz 2008-06-03 22:59:38
Amikor az ember senkiben sem bízik 100%-ban, az szerintem nem a másokról, hanem róla szól.
Talán arról, hogy eddig bízott, túlságosan is, nem tudomásul véve a realitásokat (azt, hogy az emberek igenis nagyon pletykásak tudnak lenni, és akaratlanul is óriási kakát tudnak kavarni). És aztán szembesült azzal, hogy a naív hozzáállással magát keverte bajba. Igen, ez egy vacak érzés, nehéz feldolgozni, viszont lehet belõle tanulni.
Szerintem az első lépés ehhez az, hogy ne hárítsuk másokra a felelõsséget, és magunk se vállaljuk fel azt a részét, ami nem a mienk. Például, ha valaki álnéven megvezet, tudomásul kell vennem, hogy az, hogy ez megtörténhetett, az én felelõsségem is, mert nem voltam óvatos. Ettõl még csúnya dolgot mûvelt, de amíg csak arról szövegelek, hogy átvert, és elfelejtek magamba nézni, addig a következõ is át fog tudni verni ugyanígy.
Az internet valahol veszélyes dolog tud lenni, ha rosszindulattal kombinálják. Ezt érdemes szem elött tartani.
Előzmény: biztalan (2008-06-03 09:30:22)

biztalan válasz 2008-06-03 09:30:22
100 %-ig soha nem bízom meg senkiben. Ez egy jó védekezési mechanizmus. Ha teljesen megbíznék akárkiben is, akkor nem biztos hogy el tudnám viselni a csalódást.
Szerintem ha valaki nem érzi magát biztonságban bármilyen ok miatt, az inkább legyen gyanakvó, de ez nem jelenti azt, hogy el kéne zárkóznia minden elől.
Csak ennyit szerettem volna elmondani.
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

biztalan válasz 2008-06-03 09:20:07
Én alapjában véve nem bízok meg senkiben, mert a legtöbb ember kétszínű és az emberek pletykásak. Egyáltalán érdemes barátkozni, mikor még a régi barátok is elárulnak? A természetem gyanakvó, valószínűleg ezért vagyok egyedül, de én sem az Internettől várok kapcsolatokat, de ha nem akad más, akkor az is valami. Még akiről azt feltételezem, hogy megbízható, annak sem merek beszélni, pedig egy-két embert ismerek ilyet.
Erre a hozzászólásra 1 db válasz érkezett.
Válaszok megtekintése

zen válasz 2008-02-17 13:31:26
Nem tudom, szerintem ez is a sorstól függ, kivel hozz össze neten, mint az életben is.
Csak mondjuk annyi a különbség, hogy élőben, nem beszélgetsz eleve antipatikus emberrel.

human.eRRor válasz 2008-02-02 13:05:31
Szia Pillanat!

Az interneten keresztül történő kapcsolattartás egy különleges módja a kommunikációnak. Jó, hogy felvetetted ezt a témát, mert az oldal lehetőségeiből adódóan nálunk is megjelennek az általad jelzetthez hasonló jelenségek.

Az internetes és nem internetes kapcsolattartási formák közt lényeges különbségek vannak.

Az egyik nagyon fontos eltérés, hogy az interneten a smiley-kat leszámítva nincs mód arra, hogy a beszélgető felek jelezzék, hogy éppen milyen érzelmi állapotban vannak, ezért mindig a másik "fantáziájára" van bízva, hogy erről mit gondol. Az olvasott szövegen keresztül szinte bele kell látnunk a másikba azt, hogy milyen érzelmet él át, vagy, hogy mik a szándékai. Ilyen persze a hétköznapokban is van, de ott mód van a visszacsatolásra, és ha valaki nem él ezzel, annak már őbenne rejlő oka van (és súlyos esetben ez már betegség oka vagy tüente lehet). Az interneten viszont a visszacsatolásra gyakorlatilag nincs mód.

Az internet másik jellegzetessége, hogy viszonylag folyamatos beszélgetést tesz lehetővé, viszonylag folytonos az interakció a beszélgető felek közt (még akkor is, ha fórumozásról van szó). Ez szemben áll pl. az írott beszélgetés klasszikus formájával, a levelezéssel, ahol mire választ kapsz, már réges-rég nem vagy abban az érzelmi állpaotban, mint a levél írásának pillanatában, vagyis nem adódik össze, nem fokozódik mondjuk két ember dühe, a másik reakciójától.

A szélsőséges érzések megjelenésének harmadik oka az interneten az, hogy az itt beszélgetők gyakran nem ismerik egymást, vagyis nincs egy olyan a másik félről alkotott kép az emberek fejében, ami módosíthatná (közvetlen visszajelzés hiányában) azt a fantáziát, amit kialakítottak erről a másik emberről. Ha pl. egy idegen úgy reagál, ahogy egy ismerős ember akkor szokott, amikor dühös (pl. tőmondatos válaszokkal), akkor ezt könnyen gondolhatjuk dühnek, holott ez másoknál más érzés jele is lehet (mondjuk unalom, fáradtság stb.). Viszont, ha már ismerőssel beszélünk (olyannal, akit a valóságban is jól ismerünk), sokkal nehezebb "belelátni" olyasmit, amit az illető nem gondol vagy nem érez, hiszen tudjuk, hogy nagyjából miként szokott reagálni.

Azok az emberek, akik nem vállaljk fel magukat, nem egy dolog miatt tesznek így, de ez azt hiszem elég egyértelmű. Van olyan, aki játszik, van olyan, aki új identitásokat próbál ki, van olyan, aki személyiségének csak egy részét hangsúlyozza, vagy épp a kialakulatlan identitása miatt egyszer ilyen, másszor olyan. Tényleg rengeteg oka lehet, és azt hiszem nem érdemes mindezt egy kalap alá venni.

Human

Új Hozzászólás
Google PageRank